Az európai sörpiac 2025-ben is megérezte a bizonytalan gazdasági környezetet. A termelés és a fogyasztás csökkent, miközben az alkoholmentes sörök térnyerése azt mutatja, hogy az ágazat nemcsak zsugorodik, hanem át is alakul. Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb volt a visszaesés, a főzdék számának hirtelen növekedése pedig különös ellentmondást rajzol ki.

Nem csak egy ital

A nyári teraszok, fesztiválok, kocsmák és éttermek elképzelhetetlenek sör nélkül, gazdasági jelentősége azonban jóval túlmutat a vendéglátáson. A sör mezőgazdasági alapanyagokra épülő élelmiszeripari termék: az árpa- és komlótermesztéstől a feldolgozáson és szállításon át a turizmusig hosszú értékláncot kapcsol össze.

Európában mintegy tízezer sörfőzde működik, a szektor körülbelül kétmillió közvetlen és közvetett munkahelyet támogat, éves hozzáadott értéke pedig megközelíti az 52 milliárd eurót (18 700 milliárd forint).

A sörpiac érzékeny jelzője a fogyasztói hangulatnak is. Kedvezőbb időszakokban az emberek többet járnak étterembe, utaznak és költenek közösségi élményekre, bizonytalan helyzetben viszont gyorsan visszafogják ezeket a kiadásaikat.

Az Európai Sörfőzők Szövetsége által idén is elkészített European Beer Trends elemzés szerint 2025-ben az Európai Unió sörfogyasztása 3,2 százalékkal, termelése pedig 2,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A visszaesés tartósabb folyamat része: 2019-hez képest a fogyasztás 9,2, a termelés pedig 8,6 százalékkal maradt el tavaly.

Az európai sörexport 2025-ben szintén 2014 óta nem látott mélypontra esett, ami a nagy gyártókat és a helyi főzdéket egyaránt alkalmazkodásra kényszeríti. A szektor jelentősége mégsem pusztán az előállított mennyiségben mérhető: a főzdék helyi beszállítókat, vendéglátóhelyeket, rendezvényeket és turisztikai célpontokat is fenntartanak.

Az alkoholmentes sör a piac motorja

A csökkenő összpiacon belül látványos kivételt jelentenek az alkoholmentes termékek. Forgalmuk 2025-ben 5,87 százalékkal nőtt, 2020 óta pedig 38,3 százalékos bővülést értek el. Az alkoholmentes sör már az uniós piac 8,2 százalékát adja, vagyis kb. minden tizenkettedik elfogyasztott sör ebbe a kategóriába tartozik. A háttérben a mértékletesebb alkoholfogyasztás, az egészségtudatosabb életmód, valamint a választék és a minőség javulása áll.

A gyártók egyre inkább az innovációban keresik a kiutat: több márka és sörtípus jelenik meg alkoholmentes változatban, miközben az íz és a technológia fejlesztésére is többet fordítanak. Biztató jel az is, hogy a vendéglátóhelyeken elfogyasztott sör aránya többévnyi csökkenés után 2025-ben stabilizálódott. Ez még nem fellendülés, de arra utal, hogy a pubok, bárok és éttermek piaci súlyának leépülése legalább átmenetileg megállhatott.

Magyarországon sem rózsás a helyzet

A magyar adatok az uniós átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak. A hazai sörfogyasztás 2024-ben 6,396 millió hektoliter volt, ez 2025-ben azonban 5,820 millió hektoliterre csökkent, ami mintegy 9 százalékos visszaesés. Az egy főre jutó éves fogyasztás 65 literről 61 literre mérséklődött, míg 2019-ben még 70 liter volt. Eközben a termelés a 2024-es 5,595 millió hektoliterről 5,394 millióra, nagyjából 3,6 százalékkal esett.

A fogyasztás szerkezete csak kismértékben változott. Magyarországon 2025-ben a sör 20 százaléka fogyott vendéglátóhelyeken, 80 százaléka pedig kiskereskedelmi csatornákon keresztül talált gazdára. Egy évvel korábban ez az arány 19:81 százalék volt, vagyis a vendéglátás minimálisan javított a részesedésén, de továbbra is messze elmarad a 2019-es 30 százaléktól.

A külkereskedelemben irányváltás történt. A sörimport 767 ezer hektoliterről 607 ezerre, több mint ötödével csökkent, miközben az export 184 ezerről 302 ezer hektoliterre nőtt. A kivitel így mintegy 64 százalékkal bővült, bár volumene továbbra is szerény. A sörhöz kapcsolódó jövedékiadó-bevétel eközben 106 millió euróról 98 millió euróra (35,2 milliárd forint) mérséklődött.

Több főzde, kevesebb dolgozó?

A jelentés magyar adatsorának legfurcsább eleme a működő főzdék és a sörfőzéssel foglalkozó vállalkozások számának hirtelen megugrása. Az aktív főzdék száma a 2024-es 70-ről 2025-re 106-ra nőtt, miközben az azt megelőző években csökkenő vagy stagnáló pályán mozgott. Hasonló változás látható az aktív sörfőző cégeknél is: számuk 73-ról 109-re emelkedett. Mindkét mutató 36 egységgel bővült egyetlen év alatt, ami közel 50 százalékos ugrás.

Kézenfekvő magyarázat lehetne, hogy a növekmény elsősorban a kisüzemi főzdék körében jelent meg. Ezt azonban a kutatásból nem lehet ellenőrizni: 2024-re még 65 magyar mikrofőzdét tüntet fel, 2025-re viszont már nem közöl adatot. A jelentés az évi legfeljebb ezer hektoliter sört előállító üzemeket sorolja ebbe a kategóriába, így éppen az a mutató hiányzik, amely segíthetne megmagyarázni a látványos bővülést.

Az ellentmondást tovább erősíti, hogy a főzdék számának növekedésével párhuzamosan a közvetlenül foglalkoztatottak száma csökkent: 2024-ben 2129-en, 2025-ben már csak 2087-en dolgoztak a magyar söriparban. A számok alapján tehát több főzde és vállalkozás működött, miközben kevesebb embert foglalkoztattak.

Ezt a látszólagos ellentmondást Pelbárt Amarilla, a Magyar Sörfőzők Szövetségének titkára segített feloldani, aki lapunk kérdésére elárulta, eddig a Sörszövetség nem rendelkezett pontos adatokkal a kisüzemi főzdék számával kapcsolatban. Emiatt az ezt megelőző években csak becsült értékeket jelentettek, miközben a 2025-re vonatkozó adatok esetében már pontosabb számról van szó. A növekmény tehát valóban a kisüzemi sörfőzdéknek tudható be, viszont nem tényleges növekedésről, csupán pontosabb adatközlésről van szó.

A magyar sörpiac 2025-ös mérlegében így egyszerre látunk zsugorodó fogyasztást és mérséklődő termelést. Az alkoholmentes termékek európai sikere és a vendéglátás stabilizálódása lehetséges kitörési irányt mutat, melyet a sörfőzéssel foglalkozó vállalatok innovációra való törekvése állíthat pályára a következő években.

Borítóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)