A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Japan Tobacco International (JTI) Hungary Zrt. szeptember 23-i, közös sajtóeseményén két kisfilmet mutattak be, amelyekkel az illegális dohánykereskedelem veszélyeire hívta fel a figyelmet a két szervezet. Szilágyi Beáta pénzügyőr százados, a NAV-on belül működő Illegális Dohány Elleni Munkacsoport (IDEM) kommunikációs tanácsadója a feketedohány-kereskedelem visszaszorításáért indított akcióik eredményeit prezentálta.
Kiemelte, hogy a 2021-2022-es pandémiát követő időszak kedvezett az illegális kereskedelem felvirágzásának. Ekkor sok fogyasztó számára a legális termékek megfizethetetlenné váltak, így a feketepiacon jóval olcsóbban beszerezhető dohánytermékek felé fordultak. Ugyanakkor a dohánytermelők közül több szereplő is ellátta az illegális piacot dohánylevelekkel. A pénzügyőr elmondta, hogy az online térben terjedő alternatív dohánytermékek – például az Elf Bar és a Poco – szintén nehezen szabályozható területnek számítanak a hatóságok számára.
Erre válaszul hozták létre az IDEM-et 2023-ban, amely hat irányelv mentén működik. Ezekből a két legfontosabb cselekvési terv az illegális kereslet- és a kínálatcsökkentés. Az IDEM a felderítések mellett kommunikációs kampánnyal is szól az illegális fogyasztókhoz. Szilágyi Beáta hangsúlyozta, hogy az illegálisan forgalmazott dohánytermékeket ellenőrizetlen körülmények között gyártják, így közegészségügyi kockázatot is jelentenek.
A NAV és az IDEM 2023 óta több illegális gyárat és értékesítési láncot is felszámolt. Alapítása évében kettő feketén működő cigarettagyárat zárt be a szervezet, ahol közel 17 millió szál cigarettát foglaltak le. 2024-ben összesen 74,9 millió szál cigarettát és 83,3 tonna dohányt foglaltak le, míg 2025 első nyolc hónapjában további 20 millió szál és 173 tonna dohány került elő, egyebek mellett egy illegálisan működő gyártóhálózat telephelyeiről. A NAV pénzügyőr századosa beszámolt egy székesfehérvári esetről, ahol 4 milliárd forintnyi dohányterméket koboztak el a hatóságok, illetve egy leányvári akciót is felemlegetett, ahol 14 embert vettek őrizetbe és 12,3 milliárd forintnyi árut foglaltak le.
A jelenség azonban nem csak lokális probléma. Magyarország kifejezetten a feketekereskedők tranzitországaként vesz részt az illegális dohányáru-kereskedelemben – mondta Juhászné Prantner Etelka pénzügyőr százados, az IDEM kommunikációs tanácsadója. A cigarettacsempészet az illegális cigarettagyártáshoz hasonlóan felfelé ívelő tendenciát mutat egész Európában. A csempészek általában román vagy bolgár eredetű, nagy mennyiségű dohányterméket szállítanak első sorban Angliába, Franciaországba és Németországba. A Magyarország határain átvihető megengedett mennyiség 800 szál cigaretta, aminél jóval többet próbálnak autók burkolatai alá, kocsikerekebe, vagy konzerves dobozokba rejtve átcsempészni a határon – tette hozzá Szilágyi Beáta.
Ugyanakkor a JTI adatai szerint az világ országai évi 50 milliárd dollár adóbevételtől esnek el a feketecigaretta-kereskedelem miatt. Ez a probléma az Európai Unióban 15 milliárd eurónyi jövedéki és forgalmi adóbevétel-kiesést okoz, és minden tizedik elszívott cigaretta illegális forrásból származik. Szabó Márk, a JTI vállalati ügyekért felelős menedzsere szerint a drasztikus adóemelések – például a dohánytermékek jövedéki adóemeléséről szóló (TED) uniós reform – a feketepiac további erősödését válthatják ki, ami könnyen semmissé teheti a hatósági eredményeket. Szabó elmondta, hogy a tervezett 10 százalékos áremelés átlagosan 7 százalékkal növelné a feketepiac volumenét.
A szervezetek közös kommunikációs kampányukban két rövid mozgóképes tartalommal hívták fel a figyelmet a feketepiaci termékek veszélyeire, amelyeket Farkas Ádám rendezett. Az egyik rövidfilm az illegális dohánytermékek egészségkárosító hatásait hangsúlyozza, míg a másik arról szól, hogy a feketekereskedelemből befolyó haszon a kábítószer- és az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetekhez kerül.
Borítókép forrása: NAV sajtóközlemény
