Amint arról mi is beszámoltunk a Tobacco 2025/03-as számában, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2024-ben cigarettából a megelőző évi háromszorosát, 118,5 millió szálat, fogyasztási dohányból több mint huszonnégyszeresét, csaknem 120 tonnát foglaltak le. Felszámoltak három illegális dohánygyárat is – tájékoztatta Demeter Tamás vezérőrnagy, a NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese április 7-én az MTI-t.

Jelentős előrelépés

Az elnökhelyettes jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a korábbi évi egy-két illegális cigarettagyár-felszámolás után 2024-ben három ilyen létesítményt tártak és számoltak fel közösen a bűnügyi főigazgatóság és a bevetési igazgatóság munkatársai.

A gyárak mellett tavaly több raktárat, illetve raktárhálózatot is sikerült felderíteniük, amelyekben hazai viszonylatban rekordmennyiségű illegális dohányáru volt. A felderített cigarettagyárakban, illetve depókban csaknem 75 millió szál cigarettát és 95 tonna dohányt foglaltak le a pénzügyőrök.

A NAV hatékony fellépését nemcsak a statisztika, hanem a piaci visszajelzések is igazolják, miszerint csökkent az illegális cigaretta mennyisége Magyarországon – hangsúlyozta Demeter Tamás.

Hazai előállítás és csempészet

Magyarországon a dohánytermő területek 80-90 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyében található. Az ott élő elkövetők pedig pontosan tudják, hogy mikor van a dohánylevelek betakarításának ideje, és a dohányföldekről eltulajdonított levelekből beindul a fogyasztási dohány kereskedelmi célú otthoni gyártása is. Ekkor a szállított termékek mellett házi dohányaprítógépeket, mérlegeket és csomagolóberendezéseket is foglal a NAV – ismertette az elnökhelyettes.

A magyarországi előállítás mellett a cigarettacsempészet is hatalmas üzlet, a csempészmódszerekről szólva az elnökhelyettes kiemelte: más trükkökkel próbálkoznak a jogsértők közúton, mint például a zöldhatáron. Közúton számtalan rejtési technika ismert már a pénzügyőrök előtt, de a csempészek leleményessége is határtalan. Az egyik leggyakoribb módszer, hogy az autó gyári üregeit, például az alvázat, ajtó- és tetőkárpit alatti részt, az ülések háttámláját, műszerfalat, pótkereket használják rejtekhelynek.

Sokszor a szállított áru közé rejtik el a különféle dohánytermékeket. Ilyen eset volt például, amikor zártszelvény darabok belsejét töltötték meg több mint 26 ezer doboz cigarettával. Előfordult, hogy bolgár kecskesajtos konzervdobozok rejtették a csempészárut. Közúton számtalanszor akad fenn az ellenőrzéseken olyan jármű, amelyet célzottan csempészetre alakítottak át, dupla alváz vagy hátfal létrehozásával – tette hozzá Demeter Tamás.

Az ukrán határszakaszon egészen új technológiákat is alkalmaznak a csempészek: több alkalommal fogtak már el a NAV munkatársai például merev szárnyú drónokat. Ezek az ember nagyságú, repülőmaketthez hasonló szerkezetek akár 300 doboz cigarettával is képesek felszállni, majd magyar oldalon GPS-koordináták alapján ledobni az ukrán csempészcigarettát. Előfordul továbbá, hogy a Tiszán úsztatják át a csempészholmit, akár csónakon, akár tutajon – sorolta a példákat az elnökhelyettes.

Óva intenek a feketepiaci termékek megvásárlásától

Az illegális termékek előállításának körülményei össze sem hasonlíthatók a legális dohánygyárak szigorú sztenderdjeivel, ellenőrzött gyártási folyamataival. Aki a feketepiacról vásárol, saját egészségét kockáztatja, nem beszélve arról, hogy az illegális termékek profitja a szervezett bűnözői csoportokat támogatja – hangsúlyozta Demeter Tamás.

„A dohány feketepiacán ténykedőknek csak egy dolog számít: a profit. Nem törődnek a higiéniával, a minőséggel, és a termékekben megjelenő, a fogyasztókat sújtó káros anyagok mennyiségével. Az ellenőrizetlen busás hasznot kizárólag a saját gazdagodásukra, szervezett bűnözői csoportok, vagy akár a terrorizmus finanszírozására is fordíthatják”

– áll a NAV közleményében.