A friss tudományos eredmények és a potenciálisan kevésbé ártalmas új generációs termékek – mint az e-cigaretta, hevített dohánytermék és nikotinpárna – térnyerése új diskurzust indított el a közegészségügyi gondolkodásban – írja a Filteren megjelent cikkében Charles Gardner neurobiológus.
Idegrendszeri betegségek esetén hasznos lehet
Egyre több kutatás világít rá arra, hogy a nikotin nemcsak egy stimuláns, hanem kognitív és pszichés előnyöket is nyújthat. Különösen hasznos lehet az idegrendszeri betegségekben szenvedő felnőttek, például ADHD-val, skizofréniával vagy autizmus spektrumzavarral élők számára.
Becslések szerint az ADHD-s felnőttek akár hatszor gyakrabban dohányoznak, mint a neurotipikusok, vélhetően nem véletlenül. A nikotin ugyanis dopamint és szerotonint szabadít fel, ami csökkenti a szorongást, javítja a hangulatot és a koncentrációs képességet is.
Egy Pharmacology Biochemistry and Behavior című szaklapban megjelent tanulmány szerint a nikotintapasz javította az ADHD-s fiatal felnőttek munkamemóriáját anélkül, hogy dohányoztak volna. Más kutatások azt mutatják, hogy az Amerikában skizofréniával élők 90 százaléka dohányzik, és a nikotin náluk is mérhető javulást hoz a negatív tünetekben.
A Nature Medicine már 2017-ben közölte: a nikotin képes helyreállítani a prefrontális kéreg működését, és egyes genetikai variánsokra különösen jól reagálhat. Ugyancsak biztató eredményeket mutatott egy 2015-ös, a Journal of Autism and Developmental Disorders szaklapban megjelent tanulmány az autizmus spektrumzavarral élők körében is, ahol a nikotintapasz csökkentette az agressziót és az ingerlékenységet.
Terápiában is használhatnák a nikotint
Mindez persze nem jelenti azt, hogy bárkit is dohányzásra kellene biztatni. Sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a nikotin – biztonságos, égésmentes formában – terápiás eszközzé válhat. Az amerikai FDA már több dohányzás okozta ártalmakat csökkentő (THR) terméket is engedélyezett, kiemelve, hogy ezek „megfelelnek a közegészség védelmének”.
Gardner szerint ugyanakkor a társadalmi párbeszéd még nem tart itt. A közegészségügy évtizedes beidegződései lassan változnak, és konszenzusos felfogás, hogy a dohányzásról csak leszokni érdemes. Ez különösen problémás lehet azok számára, akik nem jutnak el pszichiáterhez vagy nem férnek hozzá gyógyszeres kezeléshez, számukra pedig az újgenerációs, füstmentes termékek valós alternatívát kínálhatnak.
Itt az ideje a változásnak?
Az ártalomcsökkentési szakember, aki korábban tanácsadóként dolgozott az amerikai kongresszusnak és az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) is úgy véli, a dohányzás ártalomcsökkentése tehát nem csupán a leszokást szolgálja, hanem segítheti azokat is, akiknek a nikotin – tudományosan igazolt módon – enyhülést nyújthat.
„Még mindig vannak téves információk, többek között az egészségügyi szakemberek körében, akik segíthetnének a dohányzás csökkentésében azáltal, hogy a neurodivergens vagy szerfüggőségben szenvedő betegeket biztonságosabb alternatívákra való áttérésre ösztönzik. Itt az ideje, hogy a közegészségügyi vezetők és a politikai döntéshozók újragondolják a nikotinnal kapcsolatos hozzáállásukat, elfogadják a dohányzás ártalmainak csökkentését, és támogassák azokat a sérülékeny felnőtteket, akik a nikotinra támaszkodnak a terápiás és kognitív előnyök miatt”
– zárta a Filteren megjelent cikkét Charles Gardner neurobiológus,
Borítókép forrása: Unsplash / Alessandro Zambon
