Eltűnő kisgazdák és állattartók

Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője a KSH múlt csütörtöki online sajtótájékoztatóján a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakulását említette elsőként az Agrárcenzus 2020 bemutatásakor. Az adatok alapján 2010 óta a felmérésig főképp a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, a 241 ezer gazdaság többsége ugyanakkor még mindig kicsinek számít. A közepes méretűek aránya közben 9 százalékról 17 százalékra nőtt.

Átlag feletti, 53 százalékos az állattartók csökkenése, ám mivel közöttük is egyre több a nagyobb gazdaság, így az állatok száma lényegében nem változott 10 év alatt.

Összességében a mezőgazdaság belföldi termelési értékének 45 százalékát a gazdaságok legnagyobb 1 százaléka állítja elő. Az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23 hektárra nőtt.

Elkülönülő növénytermesztés és állattartás

A projektvezető a gazdaságok koncentrálódása mellett a növénytermesztés és állattartás elkülönülését emelte ki. A területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, az állattartók 15 százaléka viszont mezőgazdasági területtel nem rendelkezett.

A vetésszerkezet átalakult, a gabonafélék aránya csökkent, az ipari- és takarmánynövényeké nőtt. A 86 ezer hektáros gyümölcstermő területen belül az alma aránya 37 százalékról 31 százalékra csökkent, ezzel együtt egyebek között a dió, a kajszi, a bodza nőtt.

Az állattartáson belül a szarvasmarha állománynövekedése kivételnek számít, mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd és kacsa.

Sok a bérlő

Az adatok szerint a mezőgazdasági területeket a gazdaságok körülbelül fele-fele arányban használják saját tulajdonként és bérlőként. A szőlő- és gyümölcsültetvényeknél a legmagasabb a saját tulajdon aránya, a bérelt terület a gyep és szántó esetében jellemző leginkább.

A gazdaságirányítók átlagéletkora nőtt, a szakirányú végzettség egyre általánosabb. A gazdaságok nagyobb arányban vesznek részt fejlesztési programokban akkor, ha képzettebb vezető irányítja.

Patay Ágnes az adatokhoz hozzáfűzte, hogy a felméréskor azokat írták össze, akik árutermelő mezőgazdasági tevékenységet végeztek. A felmérésből tehát kimaradtak azok, akik csak háztáji baromfiudvarral és konyhakerttel rendelkeztek.

A KSH 10 évente tart teljes körű mezőgazdasági összeírást, ezek sorában a 2020-as a nyolcadik volt. Az előzetes adatokat 2021 áprilisában tették közzé. A KSH honlapján csütörtöktől az Agrárcenzus 2020 elemző kiadványai mellett interaktív ábrákon, térképes megjelenítőben, és településszintű bontásban is megtekinthetők a felmérés adatai.