Az Európai Unió Tanácsának ír soros elnöksége megerősítette, hogy az eredetileg október 9-re tervezett szavazást a novemberi ECOFIN-ülésre halasztják, ekkor fognak dönteni az uniós pénzügyminiszterek az új dohány- és nikotintermékekre is kiterjedő jövedékiadó-irányelvről (TPD) – írja a Tobacco Asia.
A döntés hátterében elsősorban a szeptember 13-i svéd választás áll: az új kormánynak több időt szeretnének biztosítani arra, hogy kialakítsa álláspontját az uniós dohányadó-reformról. Az ír elnökség közlése szerint kétoldalú egyeztetésekkel igyekeznek elérni, hogy novemberben megszülessen az egyhangú politikai megállapodás. (Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a svédországi választás miatt csúszhat a TPD-reform.)
A svéd választás
A szeptember 13-i svédországi választás előzetes eredményei alapján a balközép ellenzék szűk többséggel kerülhet kormányra, miközben a jobboldali kormánykoalíciót vezető Ulf Kristersson blokkja várhatóan elveszíti pozícióját a hatalomban – írja a Reuters. A 349 fős parlamentben a Magdalena Andersson vezette szociáldemokraták köré szerveződő balközép pártok 176, míg a jobboldali tömb 173 mandátumot szerezhet, a különbség azonban mindössze mintegy 29 ezer szavazat, ezért a végleges eredmény és a kormányalakítás még bizonytalan. A választás egyik legfontosabb fejleménye a radikális jobboldali Svéd Demokraták visszaesése. Andersson jóléti kiadások növelését, igazságosabb adórendszert és nagyobb társadalmi kohéziót ígért, ugyanakkor a kormányalakítás komoly koalíciós nehézségekbe ütközhet: szüksége van a Zöldek, a Baloldali Párt és a Centrum Párt támogatására, miközben a Centrum nem hajlandó a Baloldali Párttal közösen kormányozni.
Az Európai Bizottság 2025-ben előterjesztett javaslata megemelné a cigaretták minimum-adószintjét, miközben a jelenleg szabályozáson kívül eső termékekre – így az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotintasakokra – is minimum jövedékiadó-mértéket vezetne be. A Tobacco Asia összefoglalója szerint a nikotintasakok esetében például a bizottsági javaslat a kiskereskedelmi ár 25 százalékát vagy kilogrammonként 71,50 eurós (21 ezer forint) adót írna elő.
A reform legfőbb ellenzője Svédország, amely különösen a nikotintasakok magasabb uniós adóztatását vitatja. Az ország jelenleg kilogrammonként 18,36 eurós (6730 forint) adót alkalmaz, és azzal érvel, hogy az alacsonyabb adóteher modellként szolgálhatna más tagállamok számára is. Svédországban a naponta dohányzó felnőttek aránya az 1980-as több mint 30 százalékról 2026-ra 5 százalék alá csökkent, amit a svéd kormány részben a nikotinpárnák és más füstmentes nikotintartalmú termékek (pl. snüssz) elterjedésével hoz összefüggésbe.
Az adójogi irányelvekhez egyhangú tanácsi döntés szükséges, így Svédország támogatása nélkül a reform nem léphet tovább.
