Az Európai Bizottság dohánytermékekről szóló irányelvének (TPD) felülvizsgálatához kapcsolódó nyilvános konzultáció több mint 82 ezer választ eredményezett, amelyek közül a We Are Innovation elemzése szerint több mint 90 százalék legalább egy lényegi kifogást fogalmazott meg a tervezett szabályozási iránnyal szemben – írja az olasz EU News.

Széles körben érzékelt problémák

Az innováció, szabályozás és gazdasági növekedés kapcsolatát vizsgáló független szakértői hálózat tanulmánya szerint mindössze körülbelül 2 százalék támogatta egyértelműen a szigorúbb szabályozást. Az elemzés alapján az ellenérzések nem egyetlen érdekcsoporthoz kötődnek: az akadémiai és kutatói válaszok 96 százaléka, a vállalatok, civil szervezetek és egyéb intézmények 94 százaléka, míg a lakossági hozzászólások 93 százaléka tartalmazott kifogást.

A We Are Innovation vezérigazgatója, Federico Fernández szerint a konzultáció egyik legfontosabb tanulsága a kritikák széles társadalmi bázisa. „A több mint 82 ezer, 138 országból érkezett hozzászólás több mint 90 százaléka legalább egy lényegi kifogást fogalmazott meg, miközben mindössze körülbelül 2 százalék támogatta a javasolt irányt” – hangsúlyozta. Szerinte amikor ennyire széles körű az aggodalom különböző csoportok és tudományterületek között, az széles körben érzékelt problémákra utal, nem pedig egyetlen érdekcsoport befolyására.

Rossz koncepció

Az elemzés kiemeli, hogy a felülvizsgálat során a szabályozásnak a termékek eltérő kockázati profiljára kellene épülnie. Fernández úgy fogalmazott: „A kockázati különbségtételnek kell a szabályozási keretrendszer alapját képeznie”, mert a hagyományos, égéssel járó, illetve a füstmentes termékek azonos kezelése figyelmen kívül hagyná az ezek között lévő különbségeket, és visszafoghatná az innovációt.

A szakmai kiskereskedők is aggodalmukat fejezték ki a várható szigorítások miatt. Az Európai Dohány-kiskereskedők Szövetsége (CEDT) – amely nyolc tagállamban több mint 140 ezer családi vállalkozást és szaküzletet képvisel – úgy véli, a legális értékesítési hálózat kulcsszerepet játszik az illegális kereskedelem visszaszorításában. A szervezet elnöke, Miguel Ángel Martínez hangsúlyozta: „A hatékony szabályozásnak nem gyengítenie kell a legális helyi kiskereskedelmi hálózatot, hanem intézményi partnerként kell elismernie és megerősítenie azt.” A kereskedők attól tartanak, hogy a túlzottan korlátozó intézkedések növelhetik az illegális piac térnyerését, ami megnehezítené a hatósági ellenőrzést és csökkentené az adóbevételeket.

Az illegális dohánykereskedelem veszélyére az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is felhívta a figyelmet. Petr Klement, az OLAF főigazgatója szerint „a dohányzás veszélyes, de a hamis cigaretta még veszélyesebb”, mivel az egészségügyi kockázatok mellett az illegális termékek az adóbevételeket is elvonják, miközben a szervezett bűnözést finanszírozzák.

A konzultáció eredményeinek jelentőségét ugyanakkor vitatja a Smoke Free Partnership dohányzóellenes lobbiszervezet, amely szerint a jogalkotást nem lehet pusztán a beérkezett vélemények számához igazítani. A szervezet hangsúlyozta, hogy a nyilvános konzultációk fontos szerepet töltenek be az uniós döntéshozatalban, de „a szakpolitika alakítását szolgálják, nem pedig azt, hogy a válaszok mennyisége határozza meg a döntést”. Véleményük szerint a jogalkotóknak mindenekelőtt a benyújtott bizonyítékok „minőségét, függetlenségét, átláthatóságát és tudományos megalapozottságát” kell értékelniük, miközben figyelembe kell venni a dohányipar esetleges összeférhetetlenségeit is.

Borítóképünk illusztráció (Forrás: Magnific)