Az Európai Bizottság (EB) idén július közepén mutatta be azt a javaslatot, amely megemelné a dohánytermékekre vonatkozó adóminimumot. Ennek célja elsősorban a 2010-es bevezetése óta egyre elavultabbá váló dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelv (TED) frissítése, amellyel a tagállamok között kialakult jelentős adókülönbségeket tervezi az EU-s szerv csökkenteni. „Ez a javaslat nemcsak a cigarettákra és más hagyományos dohánytermékekre vonatkozó minimum-jövedékiadók emelését irányozza elő, hanem új minimum-jövedékiadó bevezetését is a legújabb dohány- és nikotintartalmú termékekre” – kommentálta a helyzetet a Tobacco felkérésére Sergi Riudalbàs, a Tamarind Intelligence jogi és politikai elemzője.

Az elemző kiemelte: „[…] a TED esetében úgy látjuk, hogy az EB valóban enyhíteni fogja a javaslatát, hogy megnyerje azoknak az ellenző tagállamoknak a jóváhagyását, amelyek bizonyos új dohány- és nikotintartalmú termékekre előírt túl magas minimumadó miatt panaszkodtak”. Ugyanakkor a minimumadókról szóló törvény felülvizsgálatával párhuzamosan az Európai Bizottság a dohány jövedéki adójából származó saját forrás (TEDOR) irányelvet is belengette, amely a TED-hez hasonlóan népszerűtlen bizonyos tagállamok körében.

Anyagi mérlegelés befolyásolja az EU-s döntéseket

Az Európai Bizottság júliusban bemutatott, 2028–2034-re szóló költségvetési terve gyakorlatilag arról szól, hogy hol lehet meghúzni a huszonhetek nadrágszíját. Öt új területet vonna be az EU-s szerv az ambiciózus, 2000 milliárd eurós költségvetési terv teljesítésébe. Ezeknek az anyagi bázisoknak az egyike a fent már említett dohány jövedéki adójából származó saját forrás (TEDOR), amelytől az EB 11,2 milliárd eurós bevételt várna évente.

„A TEDOR valóban ellenállásba ütközött a tagállamok részéről, mivel azok azzal érvelnek, hogy az Európai Unió elvenné tőlük a dohányadóból származó bevételt, amelyet jelenleg teljes egészében megtarthatnak” – fogalmazott Sergi Riudalbàs. Lapzártánk előtt utolsóként Portugália csatlakozott az ellenzők köréhez, amelyben eddig a bolgárok, görögök, olaszok, románok és svédek adtak hangot nemtetszésüknek. A fő kritika a bizottság javaslatával szemben, hogy a magas cigarettaárak miatt a fogyasztók a feketepiaci termékek felé fordulnak, amelyek nemcsak az államnak jelentenének adókiesést, hanem az ellenőrizetlen összetevők és gyártási körülmények miatt nagyobb egészségügyi kockázatot is jelentenek.

Szakértő: Ne adóztassuk az ártalomcsökkentő termékeket!

„Az ártalomcsökkentő termékek egész szabályozási környezetét meglehetősen bizarrnak találom” – fogalmazott a lapunknak nyilatkozva Konstantinos Farsalinos kardiológus. A Tobacco 2025/05-ös számában az ártalomcsökkentési szakértő elmondta, szerinte úgy tűnik, hogy a szabályozók az ártalomcsökkentést inkább problémának, mintsem a dohányzással kapcsolatos helyzet megoldásának tekintik. „[…] mintha az ártalomcsökkentő termékeket károsabbnak tartanák, mint a dohányzást, aminek józan ésszel és tudományos szempontból semmi értelme” – húzta alá a görög orvos.

„Az ártalomcsökkentő nikotintartalmú termékek jelentős pozitív közegészségügyi kilátásokkal rendelkeznek. Ezért nemcsak hogy nem szabad megadóztatni ezeket, hanem úgy kell kezelni e termékeket, mint a dohányzás problémájának bármely más megoldását: a dohányosok számára ösztönzőket kell teremteni, hogy áttérjenek az ártalomcsökkentő termékek használatára. Ez azt jelenti, hogy nem kell adózni, alacsonyabb áfát kell fizetni, és növelni kell a termékek elérhetőségét és változatosságát. Mindezek egyértelmű üzenetet közvetítenének a dohányosok felé, hogy ezek a termékek kevésbé károsak a dohányosok számára, és arra ösztönzik őket, hogy megpróbáljanak átállni” – vélekedett Konstantinos Farsalinos, aki szerint a svéd példát kellene tanulmányozniuk az európai döntéshozóknak. „Soha nem vált volna füstmentes országgá a dohányzás ártalomcsökkentésének segítsége nélkül. Használjuk ezt a sikertörténetet mindenhol Európában” – zárta szavait a kardiológus.

Kontraproduktív lenne az uniós szabályozás?

Az Európai Bizottság közleménye szerint az Európai Unió évente 13 milliárd eurós adóbevételtől esik el az illegális dohánytermék-kereskedelem miatt. Amint arról mi is beszámoltunk korábban, a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég elemzése szerint 2024-ben 19,4 milliárd euró eshetett ki az európai államok költségvetéséből a feketepiaci dohánytermékek után be nem fizetett adók miatt. Ez mintegy 52,2 milliárd illegális cigaretta elfogyasztását jelenti 2024-ben az uniós tagállamokban. A statisztika szerint az illegáliscigaretta-kereskedelem megdöntötte a 2015-ös rekordot: tavaly a teljes uniós cigarettafogyasztás 10 százaléka illegális termékekből származott.

Nyári cikkében az EUnews rámutatott, hogy az emelkedő cigarettaárak és a feketekereskedelem mértékének növekedése összefügg egymással. Franciaország és Hollandia egzakt példa erre, ugyanis ezekben a nyugat-európai országokban az egyik legdrágább a cigaretta, a feketekereskedelem pedig virágzik. A Tobacco megkeresésére név nélkül nyilatkozó iparági szakértő kiemelte, hogy „egy jelentős adóemelés a korábbi tapasztalatok alapján növeli az árkülönbséget a legális és az illegális termékek árai között (a hamis termékek gyártóinak nem emelkednek a költségei egy adóemelés esetén), ami további fogyasztókat ösztönözhet arra, hogy feketepiaci forrásból szerezzék be az általuk fogyasztott termékeket.”

Magyarország is sepregethet a saját háza tájékán

„Magyarországon a feketepiac mérete nagy, ami 100 milliárd forint feletti adókiesést okoz a költségvetésnek. A hazai és az EU-s szabályozás is zárt, ugyanakkor a jogszabályok betartására további hatósági erőfeszítések szükségesek” – kommentálta a neve elhallgatását kérő iparági szakember kérdésünkre.

A magyarországi illegáliscigaretta-piac felszámolására hozták létre az Illegális Dohány Elleni Munkacsoportot (IDEM) 2023-ban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint a szervezettel közösen 2024-ben több mint 118,5 millió szál cigarettát és 119,6 tonna fogyasztási dohányt foglaltak le. A nemzeti szerv bizakodása ellenére a Tobaccónak nyilatkozó szakértő szerint „továbbra is nagyon magas a hamisított cigaretták aránya. A hevített termékek a hamisítás ellen védettek, azok között nincs a feketepiacon hamis termék”.

Egészségügyi vállalások és alulmaradó teljesítmény

A bizottság egyik ambiciózus célkitűzése, hogy 2040-re 5 százalék alá tornázza a hagyományos dohánytermékeket használó európai polgárok arányát, amely törekvéshez az „Európa legyőzi a rákot” elnevezésű projektet hozták létre. Ehhez képest az Európai Bizottság adatai szerint még mindig 24 százalék az EU-s dohányzási arány, és bár a TED jogi eszközeit hívnák segítségül a teljesítéshez a döntéshozók, félő, hogy ez az elképzelés a gyakorlatban nem kivitelezhető a jelenlegi prognózisok alapján.

Antal Éva, a Tamarind Intelligence barcelonai irodájának adatelemző igazgatója a Tobaccónak adott, e havi számunkban megjelent interjújában úgy fogalmazott, „nem vagyok biztos abban, hogy a 2040-es célkitűzés megvalósítható. Eddig például Svédország csökkentette le a napi dohányzás arányát, főként a snüssz és a nikotintasakok használatának elterjedésével. Új-Zéland is jó példa, ahol az e-cigi segítette a visszaszorítást. Az EU-n belül azonban például Görögország, Románia, Lettország dohányzási arányai még mindig magasak”.

Egy másik megállapodás szerint sem állnak jól a huszonhetek a füstmentessé válásban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén májusi statisztikája szerint a dohányzás globálisan több mint 8 millió ember – 7 millió aktív és körülbelül 1,3 millió passzív dohányos – haláláért felelős, amellyel az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelenti az emberiségre. A WHO szerint az európai régióban a második legmagasabb a dohányosok aránya: a felnőttek 25,3 százaléka és a serdülő korosztály 10,8 százaléka érintett a cigarettafüggőségben. A bizottság statisztikái szerint ebből 700 ezer haláleset Európában történik.

Az ártalomcsökkentés eléréséért 2013-ban az Egészségügyi Világszervezet azt a világszintű célt tűzte ki, hogy 2025-re 25 százalékkal csökkentse a nem fertőző betegségek (NCD) okozta halálesetek arányát. Kifejezetten dohányzásspecifikus célkitűzés a 15 évesnél idősebb dohányzó személyek arányának 30 százalékkal történő csökkentése volt. Ennek jogi eszköze a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (WHO FCTC), amelynek kivitelezésében az Európai Régió alulteljesít – írja a WHO elemzésében.

Az egyezményt az Európai Régió 51 tagállama ratifikálta, ugyanakkor csak 28 ország emelte meg úgy az adókat, hogy a jövedéki adó a dohánytermékek kiskereskedelmi árának 75 százalékát tegye ki, és 18 ország tiltotta be a nyilvános helyeken történő dohányzást. A leszokás támogatásához nyújtott állami szolgáltatások 11 országban érhetők csak el, és a legtöbb állam a dohánytermék-reklámok tiltását is lazán kezeli. Ezt a kötelezettségvállalást csak 13 ország teljesítette eddig.

Hogyan tovább?

Az Európai Bizottság által a cigarettára 139 százalékos és a finomra vágott dohányra tett 258 százalékos jövedékiadó-emelési javaslata ebben a formában nem fogja elérni a kívánt célt. A Tamarind Intelligence jogi és politikai elemzője, Sergi Riudalbàs kifejtette: „Arra számítunk, hogy a tárgyalások jelentős időt fognak igénybe venni, tekintettel arra, hogy az EB és a tagállamok érdekei egyaránt érintettek e javaslatokban. Továbbá információink alapján úgy véljük, hogy a mostani tervezet nem a végleges változat, és a tagállamok és az Európai Bizottság közötti tárgyalások eredményeként módosításokra kerül majd sor.”

A jogalkotási folyamat önmagában is hosszadalmas procedúra, hiszen az Európai Bizottság javaslattétele után az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel jóvá kell hagynia azt. Ezután kerül az európai parlamenti frakciók elé az ügy véleményezésre, majd vissza az illetékes – a TED és a TEDOR esetében a Gazdasági és Szociális – bizottság asztalára. Sergi Riudalbàs hozzátette, hogy „ez a két javaslat egymástól független, de részben összefügg, mivel az Európai Bizottság arra számít, hogy a TED elfogadása elősegíti a TEDOR céljainak elérését a 2028–2034-es költségvetési időszakban. Más szóval: a 15 százalékból származó bevétel nagysága attól is függ, hogy a TED-et elfogadják-e, mivel az várhatóan többletbevételt eredményez”.

Nyitókép: Az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Fotó: Guillaume Périgois / Unsplash)