Portugália csatlakozott több más EU-tagállamhoz, és ellenzi az Európai Bizottság terveit, amelyek a dohánytermékek adóztatásának átalakítását és egy új, EU-szintű dohányadó bevezetését célozzák – írja az Euractiv nyomán a Tobacco Journal International.

A bizottsági terv

Az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival, és erősíti a függetlenségét – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke július 15-én Brüsszelben.

Egy nappal később az Európai Bizottság két fontos javaslatot mutatott be: a dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelv régóta várt felülvizsgálatát és egy teljesen új intézkedést, a dohányjövedékiadó-alapú saját forrást (TEDOR). A dohányadó-irányelv felülvizsgálata a jövedékiadó-minimummértékek emelését célozza, azaz az egyes termékekre – például a dohányra – jellemzően a gyártás vagy a behozatal helyén kivetett adók emelését. Az új szabályok értelmében az irányelv hatálya az e-cigaretta-folyadékokra, a rágódohányra, a burnótra, a nikotintasakokra, az egyéb nikotintartalmú termékekre és a nyersdohányra is kiterjedne.

A TEDOR-javaslat a tagállamok hozzájárulásaitól független új uniós bevételi forrást vezetne be. A TEDOR értelmében a fogyasztásra forgalomba hozott dohánygyártmányok és kapcsolódó termékek mennyiségére egységes, 15%-os lehívási kulcsot alkalmaznának az egyes országokban alkalmazandó minimális jövedékiadó-mérték alapján. A bizottság várakozásai szerint a TEDOR évente körülbelül 11,2 milliárd euró pluszbevételt eredményezne az uniós költségvetésben.

Messze az egyhangú álláspont

Mind a felülvizsgált dohányadó-irányelv, mind a TEDOR elfogadása jelentős politikai akadályokba ütközhet majd. Az EU-ban az adójogszabályokat csak egyhangú megállapodással lehet elfogadni az Európai Unió Tanácsában, ahol minden tagállam képviselteti magát. Az Európai Parlament csak konzultánsként vesz részt a folyamatban, ezen a területen nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel.

A tagországok meglehetősen megosztottak a kérdésben. 2025 márciusában Hollandia sportért, megelőzésért és ifjúságpolitikáért felelős államtitkára, Vincent Karremans levelet írt Várhelyi Olivérnek, az EU egészségügyi biztosának, s arra kérte, tegyen határozott lépéseket a fiatalok egészségének védelmében. „Az európai dohánykontroll-törvény felülvizsgálatának késedelme káros, tekintettel a dohány és a nikotinos tasakok gyorsan fejlődő piacára” – állt Karremans államtitkár levelében. Hollandia azt is szeretné, ha az EU szigorú jogi keretet hozna létre az új dohánytermékek határokon átnyúló értékesítésére annak érdekében, hogy a fogyasztók ne tudják megkerülni a nemzeti korlátozásokat. A holland álláspontot később 14 további uniós tagállam is támogatta.

A növekvő támogatás ellenére az egyhangúság elérése továbbra is komoly kihívást jelent, különösen az olyan bevételtermelő intézkedések esetében, mint a TEDOR. Az ezzel kapcsolatos lépéseket korábban már ellenezte Bulgária, Görögország, Olaszország és Románia is, s júliusban Svédország is a kritikusok közé lépett, az Euractiv forrásai szerint elsősorban azért, hogy megvédje a snüsszt – amely az EU-ban csak Svédországban legális –, valamint a nikotintasakot. Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter határozottan ellenezte azt az uniós javaslatot, hogy a magasabb dohányadókból származó bevételeket az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének finanszírozására használják fel, és a tervezetet „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte már július 8-án. Az X-en közzétett bejegyzésében Svantesson úgy fogalmazott, hogy a javaslat „nagyon jelentős adóemelést eredményezne a nikotintasakok esetében”, és hogy a bizottság azt szeretné, ha az adóbevétel „az EU-ba, és nem Svédországba folyna be”. Elmondta, hogy felvetette a kérdést Wopke Hoekstra adóügyekért is felelős uniós biztosnak, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is harcolni fog a svéd snüsszért és nikotintasakért.

A legújabb kritikus

A bolgár–görög–olasz–román–svéd tandemhez csatlakoznak most a portugálok, akik elfogadhatatlannak tartják a brüsszeli javaslatot. Lisszabon figyelmeztetett, hogy a TEDOR akár 1,5 milliárd euró (600 milliárd forint) nemzeti adóbevétel-kiesést is okozhat Portugáliának.

A kormány aggodalmát fejezte ki a Bizottság dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelvének felülvizsgálata miatt is, amely jelentősen emelné a dohánytermékek adóit, és egyenlő adókulcsokat alkalmazna a cigarettákra, az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotintasakokra. A portugál tisztviselők szerint a kevésbé káros alternatívákat alacsonyabb adókulcsokkal kellene adóztatni, hogy ösztönözzék a dohányosokat az átállásra. Hasonlóan érvelt korábban Jan Mücke, a német Dohányipari és Újgenerációs Termékek Szövetségének (BVTE) ügyvezető igazgatója, Paul Varakas, az Európai Szivargyártók Szövetségének főigazgatója, valamint a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) is. Az EU álláspontja szerint ugyanakkor minden dohány- és nikotintartalmú termék egészségügyi kockázatot jelent.

Portugália arra is figyelmeztetett, hogy a magasabb adók ösztönözhetik az illegális kereskedelmet, és ezt a álláspontot Görögország, Olaszország és Románia is osztja. Az EU végrehajtó szerve azonban azt állítja, hogy az árak harmonizálása kulcsfontosságú a feketepiaci tevékenység visszaszorításában. Portugáliában a javasolt változtatások értelmében a cigaretta ára csomagonként 1,22 euróval (486 forinttal) emelkedhet.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Tobacco)