Amíg a cigarettafogyasztás hosszú távon csökkenő tendenciát mutat, addig az illegális dohánytermékek európai fogyasztása hatodik éve növekszik, tavaly a teljes fogyasztás 10 százalékát tette ki, ami azt jelenti, hogy minden tizedik doboz cigaretta a feketepiacról származik – állapította meg az MTI szemléje szerint a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég az illegális dohánykereskedelemről szóló, 2025. június 11-én bemutatott jelentésében.

A NATO Védelmi Akadémia (NDC) brüsszeli konferenciáján David Bird, a KPMG UK Strategy Group igazgatóhelyettese a 2024-es adatokat rögzítő tanulmányt ismertetve elmondta, a cigarettafogyasztás Európában 0,7 százalékkal 521,9 milliárd szálra csökkent, főként a legális piacokról beszerezhető dohányáru fogyasztásának 1,6 százalékos visszaesése miatt. Eközben egy év alatt az illegális forrásból származó dohánytermékek mennyisége 0,2 százalékkal 52,2 milliárd szálra nőtt 2024-ben – emelte ki.

Tarol a hamis, de az illicit white is növekszik

A 38 európai ország, köztük az EU 27 tagállama, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Királyság piacait vizsgáló tanulmány szerint az illegális dohánytermékek fogyasztásának növekedése számos európai piacon az ilyen termékek mennyiségi növekedésének tudható be, különösen Franciaországban és Hollandiában. Az illegális dohánytermékek fogyasztásának legnagyobb visszaesését Ukrajnában, az Egyesült Királyságban és Görögországban figyelték meg.

A Philip Morris megbízásából elkészült tanulmány szerint az EU-ból származó adózatlan termékek aránya egy év alatt 2,3 százalékkal csökkent, amit a hamisítványok 1,4 százalékos növekedése ellensúlyozott.

Az európai piacokon 8,7 százalékos emelkedés mellett a hamisított dohánytermékek a teljes feketepiac 42 százalékát tették ki. Emellett az úgynevezett illicit white, azaz a kifejezetten adóelkerülési céllal gyártott termékek aránya 7 százalékkal 18 százalékra emelkedett egy év alatt. Az egyéb csempészett dohánytermékek mennyisége 2020 óta csökken, az elmúlt évben 8 százalékkal.

Franciaország a „legfeketébb”

Az illegális dohánytermékek aránya a vizsgált 38-ból 25 országban 10 százalék alatt maradt 2024-ben. A feketepiac részaránya Franciaországban volt a legnagyobb, elérve a 38 százalékot, Írországban 32 százalék, az Egyesült Királyságban 26 százalék, Finnországban és Litvániában 20-20 százalék volt. A vizsgált országok közül Hollandiában egy év alatt kétszeresére duzzadt a feketepiacon megtalálható illegális dohánytermékek mennyisége, arányuk 10,2 százalékot ért el tavaly.

„Ha ezeket a cigarettákat legálisan vásárolták volna meg azokon a piacokon, ahol fogyasztották azokat, akkor az érintett országok mintegy 19,4 milliárd euró adót szedtek volna be”

– fogalmazott jelentésében a cég.

Hetvenmilliárdos adóbevétel-kiesés Magyarországon

A tanulmány Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett közölte: a dohánytermékek feketepiaci aránya 13 százalékot tett ki 2024-ben. (Amint arról a Tobacco 2025/05-ös számában beszámoltunk a 2024 második felére enyhén javult a feketepiaci helyzet című cikkünkben, a YouGov 2024/2-es üresdoboz-kutatása során azt találta, hogy a cigaretták 85,2 százaléka volt eredeti, magyar termék – a szerk.)

A KPMG közölte továbbá, hogy Magyarországon 6,6 milliárd szálat tett ki az elfogyasztott cigaretták száma tavaly, 0,22 milliárddal emelkedve 2023-hoz képest. Ebből a csempészett és hamisított cigaretta mennyisége 0,9 milliárd volt – 0,38 milliárddal több, mint 2023-ban. A csempészett és hamisított cigaretta feketepiaci árusítása 175 millió eurós (70,1 milliárd forintos) adóbevétel-kiesést okozott Magyarország számára, 79 millió euróval nagyobbat, mint 2023-ban – tették hozzá.

Így dolgoznak a bűnszervezetek

A jelentés során elkészített bűnüldözői interjúk rávilágítottak arra, hogy az európai illegális cigarettafogyasztás jellege és az ellene irányuló bűnüldözési erőfeszítések fejlődnek. A 2024-es interjúk egyik fő témája az volt, hogy a szervezett bűnszervezetek hogyan optimalizálják az illegális cigarettagyártás és -forgalmazás értékláncát.

Az interjúkból kiderült, hogy a szervezett bűnszervezetek a termelésüket a végpiacokhoz közelebb helyezik át, hogy csökkentsék a költségeket és javítsák a hatékonyságot. A felderítési kockázatok csökkentése érdekében finomítják a készletgazdálkodást, és változatos szállítási módszereket alkalmaznak. Emellett a közvetlenül a fogyasztóknak szóló csatornák, például az online platformok felé történő elmozdulás lehetővé teszi számukra, hogy megkerüljék a hagyományos kiskereskedelmi üzleteket, ami megnehezíti a bűnüldözési erőfeszítéseket.

A hevített dohánytermékek piacát is vizsgálták

A KPMG tíz európai országban, köztük Magyarországon vizsgálta a hevített dohánytermékek helyzetét. Megállapították, hogy a hevített dohánytermékek fogyasztásának növekedése lassult ugyan, azonban még így is 9,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A hevített dohánytermékek legnagyobb piaca Olaszország (15,06 milliárd szál), Lengyelország (7,01) és Németország (6,81).

A csempészett hevített dohánytermékek fogyasztása az összfogyasztás 0,9 százalékát tette ki, hamisított dohányáramlást nem azonosítottak. A csempészett hevítőrúd-mennyiség Németországban és Lengyelországban volt a legmagasabb, míg a csempészett töltetek fogyasztásának aránya az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb, 7,8 százalék. A legális nem belföldi beáramlás változó volt, a legnagyobb volument (2,01 milliárd szál – a teljes fogyasztás 29,5 százaléka) Németországban mérték. A csempészett hevített dohánytermékek beáramlása tehát jóval alacsonyabb volt a cigarettához képest, de a piacokon nagy eltérések mutatkoztak a részarányokat tekintve.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Freepik)