A nyári hőségben gyorsan vagy nagy mennyiségben fogyasztott jeges italok átmenetileg lassíthatják az emésztést, ezáltal puffadást, hasi görcsöket, fejfájást is okozva – figyelmeztetnek a Semmelweis Egyetem keddi közleményében, amelyet az MTI szemlézett.
A legjobb választás a körülbelül 16 Celsius-fokos, kellemesen hűvös innivaló. Ez frissítő érzést ad a melegben, ugyanakkor kisebb eséllyel vált ki emésztőrendszeri panaszokat, a hidratálás szempontjából pedig nincs különbség a hideg és a szobahőmérsékletű víz között.
A nagyobb mennyiségű, túl hideg folyadék átmenetileg lassíthatja a gyomor és a belek működését, emiatt az emésztés lelassul, a tápcsatornában felhalmozódó tartalom és a nehezebb ürülés miatt a gázok könnyebben felhalmozódhatnak. Ennek következménye lehet a puffadás, a teltségérzet, hasi görcs.
Ezek a panaszok elsősorban azoknál jelentkezhetnek, akik valamilyen emésztőrendszeri alapbetegséggel, például irritábilis bél szindrómával élnek, de érzékenyebb szervezetű, egyébként egészséges embereknél is előfordulhatnak.
A tünetek annál erősebbek lehetnek, minél nagyobb a különbség a test és az elfogyasztott ital hőmérséklete között, illetve minél nagyobb mennyiségű nagyon hideg folyadékot fogyasztunk egyszerre.
– Érdemes odafigyelniük a hideg italok fogyasztására azoknak is, akik migrénre hajlamosak, valamint a gyermekeknek és az időseknek. Az ő szervezetük érzékenyebben reagálhat a hirtelen hőmérséklet-változásra, ezért náluk már kisebb mennyiségű nagyon hideg ital is kellemetlen tüneteket válthat ki
– idézi a közlemény Németh Dánielt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika szakorvosát.
A hideg italok nem csak az emésztőrendszerre lehetnek kellemetlen hatással: a garat idegvégződéseinek ingerlése egyes embereknél fejfájást és migrénszerű rohamot is kiválthat.
– Érdekes megfigyelés, hogy míg a hideg folyadék lassíthatja az emésztést, addig a meleg italok éppen ellenkező hatást fejthetnek ki: fokozhatják a bélmozgást, javíthatják a vérkeringést az emésztőrendszerben, ezáltal segíthetik az emésztést. Ez magyarázhatja azt is, hogy több meleg éghajlatú országban étkezéshez hagyományosan meleg teát fogyasztanak
– magyarázza a szakember. Sportolás után is érdemes óvatosnak lenni. Intenzív mozgás után a szervezet hőmérséklete magasabb, ezért a nagyon hideg folyadék nagyobb hőmérséklet-különbséget okoz. Ilyenkor célszerű néhány percet várni, vagy kevésbé hideg italt választani.
A jó hír, hogy ezek a hatások többnyire átmenetiek. Ahogy a gyomorban felmelegszik a folyadék, az emésztőrendszer működése fokozatosan visszaáll, így hosszú távú károsodást a hideg ital önmagában nem okoz.
A hideg víz és a fogyás közötti kapcsolatról Németh Dániel kiemeli: a szervezet felhasznál némi energiát a hideg folyadék testhőmérsékletűre melegítésére, ez azonban csak minimális hatás, önmagában érdemi testsúlycsökkenést nem eredményez.
Elég akkor inni, amikor szomjasak vagyunk?
Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a hatalmas vizes palackok és a napi több liter víz fogyasztását hirdető egészségügyi trendek, ám Tamara Hew-Butler fiziológus szerint nincs univerzális szabály arra, hogy mindenkinek napi 2 liter vagy 6-8 pohár vizet kellene innia – írja a New Scientist.
A szervezet vízigénye nagyban függ a testtömegtől, az aktivitási szinttől, a környezettől és az adott napi terheléstől. Egy irodában dolgozó, kisebb testsúlyú embernek például jóval kevesebb folyadékra lehet szüksége, mint egy sportolónak, aki a napon edz.
A szakértő szerint a szomjúságérzet a legfontosabb jelzés arra, hogy a szervezetnek vízre van szüksége. Az agy folyamatosan figyeli a vér összetételét, és amikor a folyadékszint csökken, szomjúságot idéz elő. Tévhit, hogy mire megszomjazunk, már veszélyesen dehidratáltak vagyunk: ez egyszerűen annak a jele, hogy ideje inni. Hew-Butler úgy véli, az emberek túlnyomó többségének elegendő akkor inni, amikor szomjas.
Mi van, ha túl sokat iszunk?
A fiziológus szerint nincs sok tudományos bizonyíték arra, hogy a szükségesnél több víz fogyasztása extra egészségügyi előnyökkel járna, például szebb bőrt, jobb immunrendszert vagy általános egészségjavulást eredményezne.
A túlzott vízfogyasztás ráadásul veszélyes is lehet: ha valaki rövid idő alatt túl sok vizet iszik, a vér nátriumszintje veszélyesen lecsökkenhet, ami hyponatraemiához vezethet. Ez fejfájást, hányingert, puffadást, súlyos esetben pedig agyduzzanatot és akár halált is okozhat. Már óránként 3-4 liter víz elfogyasztása is kockázatos lehet.
Mi van, ha nem vizet iszunk?
A hidratálás nem kizárólag tiszta vízzel történhet. A szakértő maga sem iszik sok sima vizet, inkább kávét, leveseket, gyümölcsöket, zöldségeket és turmixokat fogyaszt, amelyek szintén jelentős mennyiségű folyadékot tartalmaznak. A kávéról gyakran azt gondolják, hogy vízhajtó, de Hew-Butler szerint a koffein önmagában nem okoz jelentős folyadékvesztést; a kávé folyadéktartalma inkább hozzájárul a hidratációhoz. Az alkohol viszont valóban vízhajtó hatású.
A sportitalok szükségességét is gyakran túlbecsülik. Bár ezek elektrolitokat és szénhidrátokat tartalmaznak, a legtöbb embernek nincs ezekre szüksége egy átlagos edzés során. Hew-Butler szerint csak rendkívül hosszú, intenzív, forró környezetben végzett terhelés esetén lehet indokolt az extra elektrolitbevitel. A hétköznapi sportolók által elvesztett ásványi anyagokat általában a normál étkezés is könnyedén pótolja – vélekedik.
Megjelent: a Tobacco 26/07-es számában
Borítóképünk illusztráció (Fotó: Ron Lach / Pexels)
