Tobacco

Rovat:

Paragrafus
Becsült olvasási idő: 1 perc
Miből fedezi egy dohánybolt a költségeit?

A dohánytermékek árszerkezetéről nyújtott felvilágosítást az MDKSZ.

A dohánykoncessziók felülvizsgálata és a koncessziós szerződések miniszterelnök által belengetett felmondása kapcsán már közzétette korábban véleményét a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ). Kedden további információt szolgáltattak azzal kapcsolatban, mennyit keres egy trafikos egy dohányárun.

Mint írták, a dohánytermékek forgalmazásából befolyó árbevétel 76,9 százaléka azonnal az államkasszába kerül adóként. 49,9 százalék az uniós irányelv által meghatározott jövedéki adó, míg 27 százalék az általános forgalmi adó (ÁFA). Az eladott dohánytermék árának 13,1 százaléka a termelő, gyártó és nagykereskedő részesedése.

Képünk illusztráció (Fotó: Földi Bence / Tobacco)

„Talán kevesen tudják, de a kiskereskedőt megillető árrés szintén törvényben van rögzítve, 10%-os értéken. A trafikos nem emelhet vagy csökkenthet árat: a dohánytermékek kiskereskedelmi árát a termék gyártója határozza meg. Ezért ugyanaz a típusú cigaretta az ország bármely pontján ugyanannyiba kerül, a kiskereskedő nem térhet el a közzétett ártól. Az értékesítésből származó 10%-os részből kell a kereskedőnek fedezni az üzlet működésének költségeit, a trafikban dolgozó munkatársak bérét. És végül, az ez után fennmaradó összeg lesz a trafikos tényleges haszna az eladásból”

– fogalmazott az MDKSZ, rámutatva, hogy ebből a 10 százalékos árrésből kellene fedezni a dohánybolt bérleti díját, munkabéreit, rezsiköltségeit, eszközbeszerzéseit, pénzügyi szolgáltatások díjait, helyi adókat, stb.

Más kérdés, hogy a dohányboltokban nem kizárólag dohánytermékek forgalmazhatóak, s adott esetben a nem-dohánytermékek esetében nagyobb árrés is elérhető.