Amint arról korábban beszámoltunk, múlt csütörtökön a dohánykoncessziók „radikális átalakítását” ígérte Magyar Péter miniszterelnök, hozzátéve, hogy végleges döntés még nem született, 1-2 héten belül várható a bejelentésük arról, milyen irányba indulnak pontosan.

„[…] több kérdést hagyott nyitva, mint amit megválaszolt a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban, így teljes körű vélemény még nem alkotható”

– kezdte múlt pénteki közleményét a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ). Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a dohány-kiskereskedőket kollektíven megbélyegezhetik, törvényszegőnek kiálthatják ki és elvehetik a megélhetésüket.

„Támogatjuk a dohánykoncessziós rendszer átvilágítását, a szabálytalanságok feltárását és helyreállítását, de jogállami úton ezt csak akkor látjuk megvalósíthatónak, ha átlátható módon, előre ismert, egységes és következetesen alkalmazott szempontrendszer alapján, esetről esetre, nem pedig kollektív módon történik”

– fogalmazott az MDKSZ, amely rámutatott egy további veszélyre is: a feketekereskedelem potenciális erősödésére.

„A most működő trafikok megszüntetése komoly ellátási bizonytalanságot szülne, ami minden bizonnyal sok vásárlót terelne a feketepiaci források vagy online rendelés felé. A kialakult értékesítési hálózat megszűnése a fogyasztóknak azt is jelentheti, hogy jelentős kitérővel vagy csak másik településen tudnak dohányterméket vásárolni, ami elégedetlenség forrása lehet”

– állítja a szövetség, amely Magyar Péter szavaira reagálva arról is írt: a dohány-kiskereskedelemben nincsen közpénz és soha nem is volt.

„A dohány-kiskereskedő pusztán az értékesítés jogát kapta az államtól, amelyért rendszeres díjat fizet. A helyszín kiválasztását, az üzlethelyiség kialakítását, árukészlettel való feltöltését, munkatársak alkalmazását, a költségek fedezését minden dohány-kiskereskedő saját pénzén, saját kockázatára vállalta és végzi. A dohányboltok azonban igen jelentős hozzájárulást tesznek az állami költségvetéshez: minden eladott dohánytermék fogyasztói árának mintegy 73%-a adótartalom (jövedéki adó, ÁFA). A fennmaradó összegen osztozik a kiskereskedő, a nagykereskedő, a gyártó és a dohánytermelő. A dohány-kiskereskedő árrés-nyeresége jogszabályban előírt módon csak 10% lehet. A dohánytermékek adótartalmán felül a trafikos koncessziós díjat fizet az államnak, valamint teljesíti a helyi és vállalkozói adókat is. Az elért nyereséget viszont nem viszi ki az országból, azt itt fekteti be vagy költi el”

– szögezte le az MDKSZ. Hozzátették, az elmúlt években a dohány-kiskereskedők úgy fektették be a pénzüket, hogy bíztak a jogrendszer kiszámítható működésében és a hosszú távú jogviszonyok tiszteletben tartásában.

„Ráadásul a jelenleg működő vállalkozások közül sokan már a trafikrendszer előtt is dohányboltot üzemeltettek, ők egy egész élet becsületes munkájának gyümölcsét féltik most”

– húzta alá a szövetség, kiemelve, hogy a jelenlegi rendszer megerősítésére, értékeinek megőrzésére, s esetleges hibáinak kijavítására van szükség. Emellett közzétették a dohánykoncessziós felülvizsgálat során a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak elküldött szakmai összefoglalójukat is.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: MDKSZ / Tobacco)