II. Margit (Margrethe) dán királynő, a világ leghosszabb ideje hivatalban lévő uralkodója 2023. december 31-i televíziós beszédében bejelentette, hogy 52 év uralkodást követően átadja a trónt fiának. A bolygó utolsó uralkodónője hivatalosan egyébként 2024. január 14-én, megkoronázása 52. évfordulóján adja át a trónt Frederik nevű fiának, aki X. Frigyesként lesz a Dán Királyság államfője. A brit hagyományokkal ellentétben Dániában egyébként nincsen nyilvánosan közvetített koronázási szertartás, utóbbi csak szűk körben zajlik, s csupán arról tájékoztatják majd a közvéleményt, hogy megtörtént.

A 83 éves királynő a dán nemzethez intézett beszédében a megromlott egészségi állapotával indokolta a döntést. Igaz, azóta a bulvársajtóban szárnyra kaptak olyan híresztelések is, amelyek szerint II. Margit fia házasságát kívánja megmenteni. E pletykák szerint Frigyes hűtlen feleségéhez, Mária (Mary Donaldson) hercegnéhez – akiből a világ első ausztrál királynéja lesz –, s a királynő reményei szerint az új, a korábbiaknál még felelősségteljesebb feladatok ismét összekovácsolják a házaspárt.

Az egészségügyi megfontolások a fenti pletykáknál azonban kézenfekvőbb magyarázatnak tűnnek. A már 83 éves II. Margit az elmúlt években sokat betegeskedett, 2023 februárjában pedig súlyos hátműtéten esett át. „A műtét természetesen arra késztetett, hogy elgondolkodjak a jövőről – arról, hogy eljött-e az idő, hogy a felelősséget a következő generációra hagyjam. Úgy döntöttem, hogy most van itt ennek az ideje” – fogalmazott a királynő az újévi beszédében, amelyben megköszönte a dánoknak a félévszázados támogatásukat.

II. Margit és II. Erzsébet

„Számunkra ő az, ami Erzsébet királynő volt számotokra” – mondta a bejelentést követően Tine Gotzsche dán újságíró a brit BBC-nek. II. Margit királynő 2022-ben részt vett II. Erzsébet királynő temetésén, és ugyanabban az évben ünnepelték megkoronázásuk évfordulóját (II. Erzsébet a hetvenediket, II. Margit az ötvenediket). A dán királynő megkoronázása negyvenedik évfordulójakor arról elmélkedett, hogyan inspirálta a brit uralkodótársa, akivel egyébként barátok és távoli rokonok is voltak.

„Valahogyan meg kellett értenem, hogy az életemet a nemzetemnek kell szentelnem, ahogy ő tette, és ilyen módon ő nagyon fontos volt számomra”

– fogalmazott akkor. Egyébként II. Erzsébet édesapja, VI. György király is láncdohányos volt, emiatt a brit királynő már megkoronázása előtt hadat üzent a dohányzásnak. Arról, hogy férje, Fülöp herceg hogyan szokott le a dohányzásról, a Tobacco 2021/05-ös számában írtunk.

A nép dohányos királynője

II. Margit egyébként roppant népszerű volt a dánok körében (több mint 70 százalékos népszerűséget mértek az utóbbi két évben különböző felmérések), sokan úgy vélték, hogy a királynő az élete végéig a trónon marad. A népszerűsége egyik oka az volt, hogy a királynő nem játszotta meg magát, hanem azt tette, ami érdekelte, vagy amit jónak látott. Az éles elméjű királynő folyékonyan beszél a dán mellett németül, angolul, franciául és svédül. Szabadidejében könyveket illusztrált – köztük A Gyűrűk Urát – jelmezeket és egyházi textíliákat tervezett, emellett a régészet iránt is érdeklődött, s több ásatáson is részt vett.

Bár II. Margit – álnéven – 1981-ben dánra fordította Simone de Beauvoir francia feminista filozófusnő Minden ember halandó című könyvét, s 560 év után ő volt országa első női uralkodója, a dán nőjogi csoportok csalódására nem volt hajlandó hangosan támogatni a nemek közötti egyenlőséget. „Inkább nem veszek részt semmilyen mozgalomban. Szimpátiát érzek iránta, de az én feladatom az, hogy királynő legyek, és ehhez minden képességemre és erőmre szükség van” – mondta egy 1976-os amerikai útja során, amikor hazájában a nemek közötti egyenlőség kérdései kiemelt helyen szerepeltek a napirenden.

Az évtizedek során a dán nép körében róla kialakult képhez hozzátartozott az is, hogy II. Margit – apjához hasonlóan, lásd keretes írásunkat – láncdohányos volt. Hatvan év dohányzást követően, 2023-as műtétje után tette le végleg a cigarettát.

II. Margit tetovált apja

A dán uralkodónő édesapja, IX. Frigyes király ismert volt arról, hogy szeretett vitorlázással és testépítéssel foglalkozni, emellett több tetoválással is rendelkezett, amelyekről 1947-ben több sajtótermék is beszámolt. Az 1972-ben elhunyt IX. Frigyes is láncdohányos volt az élete során, ám a hatvanas években a cigarettáról a pipákra váltott, gyűjteménye a koppenhágai királyi palota, az Amalienborg múzeumában is megtekinthető.

A dán trón öröklési rendje a primogenitúrára épült, azaz mindig az uralkodó egyenes ági rokonai közül a legidősebb férfi volt a trón várományosa. Mivel IX. Frigyesnek csak lányai születtek, az öröklési rend szerint öccse, Knud herceg lett volna a következő uralkodó. Ám IX. Frigyes 1953-ban megváltoztatta az öröklési rendet, hogy – nemtől függetlenül – a legidősebb egyenesági leszármazott lehessen az uralkodó, így léphetett trónra legidősebb lánya, az ország nácik általi megszállása után egy héttel született II. Margit (I. Margit a 14. században volt a Kalmari Unió megalapítója, azaz Dánia, Svédország és Norvégia királynője).

Rossz példakép lett volna?

2001-ben egy belga kutató, Hugo Kesteloot azzal vádolta meg a királynőt, hogy rossz példát mutat a dánoknak, s rámutatott, hogy a láncdohányos II. Margit trónra lépését követően, az 1970-es években megugrott a dán nők dohányzással összefüggő elhalálozási száma. Egy akkori sajtótájékoztatón a királynő nevetve, cigarettával a kezében válaszolt a tudós kritikájára, kijelentve:

„Mindenhol dohányzom, ahol van hamutartó”.

A nyilvánosság előtt a királynő férje, Henrik herceg a felesége védelmére kelt akkoriban, megjegyezve, hogy a királynő édesanyja, Ingrid, „aki többet dohányzott, mint a lánya, tavaly halt meg 90 évesen”. II. Margit egy 2016-os interjúban pedig így fogalmazott azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy rossz példát mutatna:

„Az emberek tudják, hogy dohányzom, nem teszek úgy, mintha nem dohányoznék. Így legalább nem vagyok képmutató.”

A királynő uralkodásának elmúlt húsz évében egyébként jelentősen csökkent a dohányosok aránya az országban: míg 2000-ben még a 15 évnél idősebbek 37,3 százaléka dohányzott rendszeresen, addig 2020-ban már csupán a 17,5 százalékuk.

A Dán Egészségügyi Felügyelet legutóbb 2022-ben mérte fel a dohányzási helyzetet az országban, 11 865 15-79 év közötti dán megkérdezésével. A válaszadók 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy naponta vagy alkalmanként cigarettázik (a naponta dohányzók aránya 13 százalék, az alkalmanként dohányzóké 6 százalék), s e csoport 66 százaléka szeretne is leszokni a dohányzásról. A felmérésből kiderült továbbá az is, hogy a válaszadók 5 százaléka naponta vagy alkalmanként e-cigarettázik (2020-ban még csupán 3 százalék volt az arány), négy százalékuk pedig naponta vagy alkalmanként fogyaszt füstmentes, nikotint tartalmazó terméket. Utóbbi egyébként látható is a dán utcákon: a királynő lemondása előtti két hetet Aarhusban, az ország második legnagyobb városában töltve láthattam, hogy a helyi dohányosok jelentős többsége hagyományos cigarettát fogyasztott.

Nyitókép: II. Margit 1993-as lengyelországi látogatásán Lech Wałęsa elnökkel (Fotó: Maciej Belina Brzozowski via Dánia varsói nagykövetsége / Facebook)