hero
Tobacco

Rovat:

Olvasmány
Becsült olvasási idő: 2 perc
Jelentősen csökkent a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása és a halálozás Magyarországon

A szakemberek ugyanakkor szigorúbban szabályoznák az új generációs nikotintartalmú termékeket.

Számottevően csökkentek a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói a középkorú lakosság körében 2011 és 2023 között – derült ki a HUN-CANCER EPI kutatási programból, amelynek eredményeit kedden ismertették Budapesten.

Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője kiemelte: a változás a leginkább a 40–59 éves férfiak körében jelentős; itt 2011 és 2023 között a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent – írja az MTI.

Korcsoportos bontásban: a vizsgált időszakban a 40–49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája százezer főre vetítve 96,5-ről 39-re csökkent, az 50-59 évesek körében pedig 505,6-ről 194,3-ra esett vissza. A nőknél ugyancsak jelentős, 50–60 százalékos a visszaesés.

A szabályozásra fogják

A szakemberek szerint a mutatók javulása a dohányzás elleni intézkedések hatására változhatott, különösen a zárt térben történő dohányzás teljes körű tiltása miatt, ami nagyban hozzájárult a passzív dohányzás okozta ártalom csökkentéséhez is.

Kiss Zoltán megjegyezte, hogy az adatokból kitűnik: markáns eredményt hoztak az elmúlt húsz év dohányzásellenes intézkedései. Hozzátette: a dohányzással összefüggő daganatok – a tüdő-, a gége-, a szájüregi, a garat- és nyelőcsődaganatok – a teljes rákos megbetegedések mintegy 30 százalékát tették ki.

Úgy véli, a célzott dohányzásellenes intézkedések hatása népességszinten is mérhető, és a rendelkezésre álló egészségügyi adatok megfelelő elemzésével a beavatkozási pontok is „láthatóvá válnak”.

A trafikrendszer mint pozitívum

Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a daganatok kialakulásáért – az egyéb rizikófaktorok közül – közel 20 százalékban a dohányzás felelős. Kiemelte, a legfőbb rizikót jelentő dohányzás visszaszorítására politikai ciklusokon átívelő korlátozások és törekvések léptek életbe. Ide sorolta a nemdohányzók védelméről szóló 1999-es törvényt, a dohánytermékek reklámozásának 2003-ban életbe lépett tilalmát, a dohányzás teljes tiltását beltéren (2012-től), valamint a dohánytermékek árusítására vonatkozó 2013-as szabályozást.

Mint mondta, a tüdőrák még mindig nagy egészségterhet jelent, és továbbra is a megelőzésre és a korai diagnózisra kell helyezni a hangsúlyt. Bogos Krisztina jelezte, szigorúbb szabályozásra lenne szükség a hevített és „alternatív” dohánytermékek esetében. – A rászokást kell megelőzni – hangsúlyozta a szakember.

Borítóképünk illusztráció (Fotó: Anna Shvets / Pexels)