Az esemény szervezőinek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint

„a felmérés lesújtó képet ad a magyarok rákprevenciós attitűdjéről, és részben magyarázza, hogy miért vagyunk világelsők számos daganatos megbetegedésben. […] Elkeserítő eredménye a kutatásnak, hogy rákszűrő-vizsgálatokra a lakosság majdnem fele, 49 százaléka egyáltalán nem jár.”

Hozzátették, hogy a férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek jelentősen magasabb arányban hagyják ki a vizsgálatokat, mint a többi csoport. A kutatásból kiderül, hogy a legalább néhány évente szűrésre járók többsége maximum 25 ezer forintot, 14 százalékuk 25-50 ezer forintot költ a vizsgálatokra, és a diplomások áldoznak a legtöbb pénzt erre. A diplomások 22 százaléka 25-50 ezer forintot, 11 százaléka pedig 50-75 ezer forintot is elkölt egy évben a vizsgálatokra.

A szűrővizsgálatok országszerte elérhetőek az állami intézményekben, vagyis aki akar, az anyagi lehetőségektől függetlenül el tud menni ezekre a vizsgálatokra – idézték a közleményben Farczádi Enikőt, az Affidea Magyarország onkológusát. A szakember a kerekasztal-beszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy a tumorhoz vezető állapot szűréssel felderíthető, és minél korábbi stádiumban veszik észre a daganatot, annál nagyobb az esély arra, hogy eredményesen gyógyítható.

Kiderült a kutatási eredményekből az is, hogy a passzív dohányzók nem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók nem akarnak leszokni. A nők közel fele évente jár tüdőszűrésre, míg a férfiaknak csak harmada. Tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan – hangsúlyozták.