Az Európai Unióban a dohányosok több pénzt fizetnek ki jövedéki adóként, mint amennyibe maga a cigaretta kerül – írja Adam Hoffer és Jacob Macumber-Rosin a Tax Foundation Europe weboldalán az Európai cigarettaadók, 2025 című, augusztus végén megjelent elemzésükben.

Az EU dohányadó-irányelve – amelynek felülvizsgálati folyamata hónapok óta zajlik – előírja, hogy minden tagállamnak mennyi jövedéki adót kell kivetnie a cigarettára és más dohánytermékekre. Az EU-országok egy meghatározott összegű cigarettaadót (cigarettánkénti fix összeg) és egy értékarányos jövedéki adót (a kiskereskedelmi ár százalékos kiegészítése) vetnek ki.

Az EU-ban jelenleg érvényes minimális cigarettajövedékiadó-kulcs 20 szálas dobozonként 1,80 euró (714 forint), míg a minimális teljes jövedéki adó legalább a tagállami súlyozott átlagos kiskereskedelmi ár 60 százaléka. Azok a tagállamok, amelyek magasabb, legalább 2,30 euró/doboz (912 forint) specifikus adókulcsot vetnek ki, nem kötelesek teljesíteni a 60 százalékos követelményt. A két jövedéki adót a széles körben alkalmazott általános forgalmi adó (áfa) hozzáadása előtt vetik ki. A jelenleg érvényben lévő, 2014-es uniós irányelv csak minimumadókulcsokat állapít meg, de minden tagállam magasabb adókulcsokat vet ki.

A cikk mellett látható térkép szemlélteti a cigaretta jövedéki adójának nagy eltéréseit az uniós tagállamokban. Az EU-ban a legmagasabb adót Írországban vetik ki, dobozonként 10,71 eurót (4250 forintot), majd Franciaország következik 8,09 euróval (3210 forint), és Hollandia 7,77 euróval (3083 forint). A legalacsonyabb jövedéki adót 20 szálas dobozonként Bulgáriában vetik ki, 2,03 euró (805 forint) értékben, majd Horvátország következik 2,63 euróval (1043 forinttal), és Ciprus 2,64 euróval (1047 forinttal). Magyarország a listán a huszonkettedik, méghozzá 2,93 euróval (1162 forinttal).

A teljes adókat figyelembe véve az EU-országokban a súlyozott átlagos kiskereskedelmi árak átlagos adóhányada Németországban 67,8 százalék, Finnországban pedig 91,6 százalék. Az adatokat az Európai Bizottság számítja ki és teszi közzé a dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelv 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően, az előző évek súlyozott átlagárai alapján.

„A cigarettaadók regresszívek, mivel a dohányzás alacsonyabb jövedelmű emberek körében gyakoribb. A szűk adóalap és a csökkenő fogyasztási tendencia miatt a cigaretta jövedéki adója ingatag bevételi forrást jelent. A cigarettaadó emelése általában cigarettacsempészetet von maga után, és a fogyasztókat az illegális piacokra tereli”

– fogalmaztak a Tax Foundation Europe szakértői. Mint felidézték, 2022-ben már felmerült az EU dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelvének jelentős módosítása, ám ezt végül elhalasztották. 2025-ben újra felmerült az irányelv felülvizsgálatának kérdése, de még nem született végleges döntés (hogy mindezt mi akadályozza, arról például az előző számunkban is írtunk).

„Mivel a cigarettázás továbbra is folytatódik, és a hamisított és csempészett cigaretták fogyasztása tovább növekszik, az Európai Bizottság újra fontolóra veheti az EU dohányadó-politikájának frissítését. Az alternatív dohánytermékek, mint például az e-cigaretta, a snüssz és a hevített dohánytermékek segíthetnek a dohányosoknak az átállásban kevésbé káros termékekre, és az adópolitikának figyelembe kell vennie a káros hatások csökkentését”

– zárta cikkét Adam Hoffer és Jacob Macumber-Rosin.

Borítóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)