A dohányipari vállalatok dollármilliárdokat költöttek arra, hogy a fogyasztói igényeket kielégítsék a füstmentes termékek fejlesztésével, ugyanakkor egyes fogyasztók továbbra sem rendelkeznek elegendő tudással ezekről – jelentette ki Tom Hirons, a JTI globális közkapcsolati vezetője a European Publishing Congress keretében elhangzott tájékoztatójában Bécsben, 2026. június 18-án.

Az ártalomcsökkentés egyenlete és a dezinformáció

Mint mondta, a füst nélküli nikotintartalmú termékek körébe a hevített termékek, az e-cigaretták, a snüssz és a nikotintasakok, valamint néhány kisebb kategória tartozik, amelyek egyik nagyba sem illeszkednek. Ugyanakkor az ártalomcsökkentés tekintetében a termék csak egy komponense az egyenletnek: a termékhatékonyság és a fogyasztói döntés együttese eredményezi. A fogyasztói döntés megalapozottságában nemcsak a termék élvezeti értékére, hanem a termékinformációkra is szükség van, mindezek révén elérhető az ártalomcsökkentés, amely Hirons szerint annak eredménye, hogy a fogyasztók informált döntést hoznak arról, hogy egy élvezhető termékre váltanak.

Mint mondta, a svéd, japán és új-zélandi pozitív példák mellett sok helyütt nem áll jól az ártalomcsökkentés, így egy felmérésben kívánták megnézni, mi ennek az oka. Előzetesen megemlítette, hogy a nikotintartalmú termékekkel kapcsolatosan sok téves információ kering a médiában, sőt, döntéshozói szinten is. Példaként felhozta Várhelyi Olivér uniós egészségügyi biztos füstmentes termékekkel kapcsolatos „félreinformálását”, amikor 2025 szeptemberében az X-en valótlanul állította a nikotinról, hogy rákot okoz. „A nikotin egy stimuláns, ami emelheti a vérnyomást és a pulzust. Függőséget okoz, ezen felül azonban más jelentős negatív hatása nincs a felnőttek egészségére” – jelentette ki Tom Hirons, s a 9 országban 9000 fő megkérdezésével március 20-a és április elseje között végzett közvélemény-kutatásukban azt vizsgálták, a fogyasztók miért értik félre a nikotint, s ez aláássa-e a fogyasztók informált döntéseit.

Meglepő eredmények

A 2026-os felmérés a nikotinról alkotott közvélekedésről Európában című közvélemény-kutatás prezentációjából kiderült: a felnőttek valóban félreinformáltak a nikotinnal és annak hatásaival kapcsolatban. A megkérdezettek 78 százaléka azt gondolta, elég jól ismeri a nikotint, de 77 százalékuk azt gondolta, hogy ez a dohányzással összefüggő betegségek fő oka, 50 százalékuk szerint pedig rákot okoz. Azaz a fogyasztók „magabiztosak a fals tudásukban” – hangzott el a prezentáción, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy az FTI Consulting üzleti tanácsadó cég által Csehországban, Görögországban, Kazahsztánban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában, Svédországban, Szerbiában és Szlovákiában végzett online felmérés során a válaszadók 59 százaléka úgy nyilatkozott: nehéz pontos információt szerezni a nikotinról.

A felmérés szolgált jó hírrel is: a fogyasztók legalább az alternatívákat ismerik. 79 százalék nyilatkozott úgy, hogy jól ismeri ezeket, az e-cigaretta ismertsége 75 százalékos volt, míg a nikotintapaszoké és rágógumiké 64 százalék, a hevített termékeké 54 százalékos, a nikotintasakoké pedig 50 százalékos volt. Arra a kérdésre, hogy miért nem próbálják ki mégis ezeket az alternatívákat, a válaszadók 32 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a cigarettát jobban kedveli, 28 százalék bizonytalan volt az egészségügyi veszélyeket illetően, ugyanekkora arány említette okként az árat, 25 százalék minőségbeli és biztonságbeli problémákra hivatkozott, míg 19 százalék arra, hogy kevés a tiszta, biztos információ e termékkategóriákat illetően. Ötből három felnőtt (60%) úgy véli, hogy az alternatív nikotintartalmú termékek hozzájárulhatnak a dohányzás okozta káros hatások csökkentéséhez.

A válaszadók 51 százaléka azt mondta, valószínűleg átváltana füst nélküli alternatívára, amennyiben biztos lehetne abban, hogy jóval kevésbé ártalmas az egészségre, mint a cigaretta. A megkérdezett felnőttek 88%-a bízna a nikotinnal kapcsolatos információkban, ha azok orvosoktól vagy egészségügyi szakemberektől származnának, de a megkérdezettek csupán 35%-a találkozik leggyakrabban ilyen szakemberektől származó információkkal. Ezzel szemben ugyanennyi felnőtt (35%) találkozik leggyakrabban a közösségi médiából származó, nikotinnal kapcsolatos információkkal, de csak 54%-uk bízik ebben a forrásban a nikotin témájában.

Mély szakadék az ismeretek és a valóság között

A felmérés eredményeit előzetesen megmutatták Clive Bates-nek, a a Counterfactual Consulting igazgatójának, ártalomcsökkentési szakértőnek, akinek gondolatai többször is szerepeltek már lapunkban (legutóbb a Tobacco 2026/01-es számában).

„Ez a megdöbbentő közvélemény-kutatás rávilágít a 15 éve tartó riogató kommentárok és téves irányú aktivizmus káros hatásaira. Nem maga a nikotin okozza a károsodást; a káros hatások nagy része a dohány elégetéséből, valamint a mérgező füstrészecskék és gázok belélegzéséből származik. Ma már minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a füstmentes nikotintartalmú termékek – mint például az e-cigaretták, a nikotintasakok, valamint a hevített vagy füstmentes dohánytermékek – a dohányzás káros hatásainak csupán egy kis töredékét okozzák, ha egyáltalán okozzák”

– jelentette ki Clive Bates az adatok ismeretében. A JTI pedig így foglalta össze a közvélemény-kutatás fontosságát:

„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a nikotin kapcsán mély szakadék tátong a közvélemény ismeretei és a tudományos valóság között, ami rávilágít arra, hogy sürgősen olyan politikákra és nyilvános kommunikációra van szükség, amelyek a valós adatokon és hiteles tudományos eredményeken alapulnak, nem pedig téves információkon”.

Borítókép: Tom Hirons, a JTI globális közkapcsolati vezetője (Fotó: JTI)