Az intézet jelentése szerint a felszíni átlaghőmérséklet június eleje és augusztus vége között 16,82 Celsius-fok volt, azaz 0,71 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1991-től 2020-ig mért augusztus átlaghőmérséklet – írja az MTI.

2024 augusztusa 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet; ez a tizennégy hónapos időszak 13. hónapja, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal.

Míg idei nyár Európa nyugati és északi részén a szokásosnál több esőt hozott, a kontinens déli és keleti részén nem ritkán aszályokkal járó szárazság is kialakult.

„Az utóbbi három hónapban volt a legforróbb június és augusztus, a legmelegebb nap és a legforróbb nyár”

– szögezte le Samantha Burgess, a szolgálat igazgatóhelyettese, kiemelve: nagy a valószínűsége annak is, hogy 2024 pedig a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. Mint mondta, az idei nyár szélsőséges időjárási jelenségei vélhetően csak erősödnek, egyre súlyosabb hatást gyakorolva az emberekre és a bolygóra, amennyiben nem tesznek lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentésére. „Jelentős lehűlésre lenne szükség az elkövetkezendő hónapokban ahhoz, hogy mégse az idei év váljon a legforróbb nyárrá, erre utaló jeleket azonban egyelőre nem látunk” – jelentette ki Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.

Júliusban írtunk arról, hogy egymás után két napon is a valaha volt legmelegebb napokat mérték a bolygón. A Tobacco 2024/09-es számában pedig arról számoltunk be, hogy a különösen meleg július és augusztus milyen hatással lehet az idei dohánytermésre.