Közel két évtizede találtak kerámia leletegyüttest Cotzumalhuapa régészeti lelőhelyen, amely időszámításunk szerint 650 és 950 között Mezoamerika egyik legnagyobb városa volt – írja a Live Science az Antiquity című folyóiratban 2024. március 4-én közzétett tanulmány nyomán. Ezeken az edényeken hajtottak végre új kémiai elemzéseket a tudósok, minek következtében felfedezték a dohánymaradványokat.

Bár a korai gyarmati beszámolók és korábbi tanulmányok megerősítették, hogy Mezoamerikában előfordult a dohányfogyasztás, a kutatás kapcsán publikált közlemény szerint eddig kevés fizikai bizonyíték volt a gyakorlatra.

„Tudtuk, hogy a dohány nagyon fontos anyag volt, amelyet különböző rituális és terápiás célokra alkalmaztak az ősi Mezoamerikában és az egész Újvilágban. A régészeti bizonyítékok azonban ritkák, mert a dohány maradványai ritkán maradnak fenn jó állapotban”

– fogalmazott a tanulmány társszerzője, Oswaldo Chinchilla Mazariegos, a Yale Egyetem antropológus docense és a régészeti alapképzések igazgatója.

A tanulmányhoz a régészek a Cotzumalhuapában található El Baúl akropolisz közelében 2006-ban és 2007-ben talált vázákat elemezték. Hét váza belsejéből vett mintát vizsgáltak meg kémiai úton, és háromban találtak dohánynyomokat. A kutatókat meglepték az eredmények, mivel az edények magas, keskeny formája hasonlított a jellemzően folyadékok tárolására használt edényekhez. Ez azt jelentheti, hogy a dohányt ahelyett, hogy szárított levélként, azokat meggyújtva szívták volna a füstjüket, vagy por alakban szippantották volna fel, főzetként fogyaszthatták. Az is lehetséges, hogy a meg nem nevezett kultúrából származó emberek a folyadék fogyasztása közben dohányt szívtak vagy szippantottak – állapították meg a kutatók.

A nikotin nagy koncentrációban történő lenyelése mérgező, sőt halálos lehet, így az italkeverék arra utal, hogy a dohányt a rituálék során „narkotikumként használták mélyalvás, látomások és jósláshoz használatos transzállapot előidézésére” – írták a kutatók a tanulmányban. Korábbi bizonyítékok vannak arra, hogy az aztékok és a Karib-szigetek őslakosai is részt vettek nikotint használó rituálékban.

„Azt reméltük, hogy az ezekben a jól megőrzött edényekben található maradványok elemzése részleteket tár fel a növények rituális tevékenységek során történő felhasználásáról”

– mondta Chinchilla Mazariegos. A kerámiaedényeket a Cotzumalhuapában található izzasztófürdők maradványai közelében találták, ami további bizonyíték arra, hogy a dohányfőzeteket tisztító rituálékhoz használhatták – jegyezték meg a szerzők.

Tizenegyezer évvel korábban is használták a dohányt

Az ezer évvel ezelőtti dohányhasználatra vonatkozó, előbb bemutatott bizonyítékok azonban nem a legkorábbiak. A Tobacco 2021/11-es számának Tudta-e, hogy… című cikkében mi is beszámoltunk arról, hogy vad dohánynövény elszenesedett magjaira bukkantak régészek Utah államban, egy 12 300 éves kandallóban. Ez arra utal, hogy az emberiség sokkal régebb óta él a növénnyel, mint korábban hittük.

A kutatók szerint egy nomád, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató utahi közösség tagjai feltehetően elszívták vagy rágcsálták a dohányt, amely nikotintartalma miatt stimulánsként szolgálhatott. A kandalló egy 9500 éve kiszáradt mocsárnál épített sárkunyhóban állt – ma a terület Nagy-sóstó-sivatagként ismert.

„Globális szempontból a dohány a mámorító növények királya, s most közvetlenül vissza tudjuk vezetni a kulturális gyökereit egészen a jégkorszakig”

– fogalmazott akkor Daron Duke, a nevadai Távnyugati Antropológiai Kutatócsoport régésze. A megtalált magok egy sivatagi, vadon élő dohánynövénytől, a Nicotiana attenuatától származnak, amely még ma is megtalálható a környéken. Duke elmondta: „Ezt a fajtát sosem domesztikálták, ugyanakkor máig használják az őslakosok ebben a régióban.”

Korábban egy Alabama államban talált pipát tartottak az első dohányzással kapcsolatos leletnek – a 3300 éves tárgyban nikotinmaradványokra bukkantak.