Az alkohol a világ egyik legelfogadottabb pszichoaktív szere, amely szinte minden társadalmi esemény része: ünnepeken, esküvőkön, sporteseményeken vagy baráti összejöveteleken természetesnek számít a fogyasztása. Ennek ellenére évente emberek millióinak halálához járul hozzá, és számos súlyos betegség – pl. májbetegségek, szív- és érrendszeri problémák, balesetek, erőszakos cselekmények, valamint függőség – kialakulásában játszik szerepet.
Emma Fenske, az Oregoni Egészségtudományi Egyetem függőségkutatója és belgyógyász szakértője a The Conversation hasábjain közölt cikkében így fogalmazott:
„megdöbbentő az ellentmondás az alkohol társadalmi elfogadottsága és súlyos egészségügyi terhei között”.
Hangsúlyozta: a korábbi elképzelésekkel szemben ma már egyre több bizonyíték utal arra, hogy nincs teljesen biztonságos alkoholfogyasztási szint. Még a mérsékelt ivás is növelheti a különféle egészségügyi kockázatokat, miközben a hosszú távú alkoholfogyasztás rontja a hangulatot, az alvást és a kognitív képességeket. Egy 2021-es áttekintés szerint „körülbelül két standard ital elfogyasztása nagyjából megkétszerezi a közlekedési és egyéb sérülések kockázatát”, míg a nagyivás akár 20–50-szeresére is emelheti a sérülések esélyét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján az alkohol évente mintegy 2,6 millió halálesetért felelős világszerte.
Fenske külön kitért arra, hogy a lakosság kevéssé ismeri az alkohol és a daganatos betegségek kapcsolatát. A WHO az alkoholt az 1. csoportba tartozó rákkeltő anyagok közé sorolta be, ugyanabba a kategóriába, mint a dohányt vagy az azbesztet. Egy 2025-ös amerikai tisztifőorvosi jelentés szerint az alkohol legalább hétféle daganat – köztük a mell-, vastagbél-, máj-, szájüregi, nyelőcső- és gégerák – kialakulásának kockázatát növeli. Ennek ellenére az amerikaiak kevesebb mint fele van tisztában azzal, hogy az alkoholfogyasztás rákkockázati tényező.
A cikk bírálta azokat az üzeneteket is, amelyek bagatellizálják az alkohol egészségügyi veszélyeit. Bár az amerikai táplálkozási irányelvek továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy „a jobb általános egészség érdekében kevesebb alkoholt érdemes fogyasztani”, a 2025–2030-as ajánlásokból kikerültek a korábbi napi fogyasztási határértékek és az alkohol rákkeltő hatására vonatkozó részletes utalások. A szerző szerint az olyan kijelentések, amelyek az alkoholt csupán „társasági oldószerként” írják le, figyelmen kívül hagyják a hosszú távú függőség és egészségkárosodás veszélyét.
Végezetül Finske a dohányzás visszaszorításának történetét hozta fel példaként. Az Egyesült Államokban a dohányzás elterjedtsége 1965 és 2022 között 42,4 százalékról 11,6 százalékra csökkent a tudományos bizonyítékok, figyelemfelhívó kampányok, reklámkorlátozások, adóemelések és a társadalmi normák változása nyomán – véli a függőségkutató.
Bár az alkoholfogyasztás az utóbbi években mérséklődött, továbbra is mélyen beágyazódott a mindennapi életbe. A szerző úgy véli,
„attól, hogy egy szer legális, elterjedt és társadalmilag elfogadott, még nem feltétlenül biztonságos”,
ezért hasonló szemléletváltásra lenne szükség az alkohollal kapcsolatban is, mint amit a dohánynál lehetett tapasztalni szerinte.
Borítóképünk illusztráció (Fotó: DUONG QUÁCH / Pexels)

