Egyre súlyosabb problémával néz szembe az újra nem tölthető ízesített e-cigaretták (vape) európai piaca, mert a termékek csaknem felét a szürke- vagy a feketekereskedelem adja – mondta Hrisztosz Harpantidisz (Christos Harpantidis), a Philip Morris International (PMI) globális vállalati ügyekért felelős vezetője a 11. delphi gazdasági fórumon az MTI-nek.

A Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung (Fraunhofer ISI) legfrissebb európai tanulmányát idézte, amely első alkalommal átfogóan vizsgálta a piaci struktúrákat, az ellátási láncokat és a származási országokat. A szabályozatlan e-cigaretta-termékek forgalma már most meghaladja a 6,6 milliárd eurót (2558 milliárd forint), becslések szerint 2030-ra a 10,8 milliárd eurót is elérheti. Az érintett készítményeknek pedig mintegy 90 százaléka Kínából származik – tette hozzá. Harpantidisz hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban forgalomban lévő ízesített e-cigaretták csaknem fele illegális eredetű: nagyjából 35 százalék hamisított, további 13 százalék sem felel meg a jogszabályoknak.

Az ismeretlen eredetű termékek fokozott közegészségügyi kockázatot jelentenek, az illegális szereplők figyelmen kívül hagyják a fogyasztóvédelmi előírásokat és a fiatalkorúak védelmét. Társadalmi konszenzus kell: kiskorúak sem legális, sem illegális nikotintermékeket nem használhatnak, ebben mindenkinek felelőssége van – emelte ki.

Mindemellett a feketekereskedelem gazdasági szempontból is aláássa Európát, az uniós és nemzeti költségvetések évente több millió euró bevételtől esnek el, amely bűnszervezetekhez kerül. Közben torzul a legális piaci verseny, és hosszú távon munkahelyek is veszélybe sodródhatnak.

Harpantidisz kiemelte, a PMI 2019 és 2023 között csaknem 290 milliárd euró gazdasági értéket teremtett az EU-ban, közvetve nagyjából 1 millió munkahelyet, valamint 19,6 milliárd euró értékű beruházással több mint 45 ezer kis- és középvállalkozást támogatva. A globális vállalati ügyekért felelős vezető szerint a szélsőséges tiltások nem oldják meg a gondot, hanem éppen ellenkezőleg, erősítik a feketekereskedelmet, hiszen a kereslet nem szűnik meg, csupán az illegális csatornák felé terelődik.

„Ez egy rendszerszintű probléma, amelyet egyetlen szereplő sem tud önállóan megoldani. A vállalatok a maguk részéről mindent megtesznek: saját értékesítési csatornáikat teljeskörűen ellenőrzik, edukálják a kiskereskedőket, technológiai megoldásokat vezetnek be az életkor-ellenőrzés érdekében. Ugyanakkor ez nem elegendő, a feketekereskedelem visszaszorításának kulcsa a megfelelő szabályozási keretrendszer. Hatékony ellenőrzésekre, a kereskedők fokozott felelősségére, megfelelő szankciókra, valamint következetes hatósági fellépésre van szükség”

– mondta Hrisztosz Harpantidisz.