Világszerte mintegy 3,5 milliárd ember él valamilyen szájüregi betegséggel, miközben ezek jelentős része megelőzhető lenne – derül ki egy frissen publikált nemzetközi szakmai tanulmányból. A kutatás szerint a dohányzás továbbra is a szájüregi betegségek egyik legfontosabb, ugyanakkor megelőzhető kockázati tényezője, és az orális egészség javításához pedig új, gyakorlatias megközelítésre, a dohányzás kockázatcsökkentésének integrálására van szükség a kutatók szerint.
A Transforming Oral Health for All – The Case for Tobacco Harm Reduction (A szájápolás átalakítása mindenki számára – A dohányzás ártalomcsökkentése mellett szóló érvek) című tanulmány rámutat, hogy világszerte 1,27 milliárd ember használ nikotintartalmú termékeket, túlnyomórészt a dohány égésével járó megoldásokat (pl. cigaretta). Ez súlyos hatással van a szájüreg egészségére is, növeli a fogágybetegségek és a fogvesztés kockázatát, rontja a szájüreg szöveteinek regenerációs képességét, és az egyik legfontosabb kockázati tényezője a szájüregi daganatok kialakulásának. A káros hatások döntő többsége azonban nem a nikotinhoz, hanem a dohány égése során keletkező toxikus és rákkeltő anyagokhoz köthető.
A tanulmány szerint a nemzetközi szájüregi egészségügyi stratégiák – köztük a WHO orális egészségre vonatkozó keretrendszerei – elismerik a dohányzás káros hatásait, de a dohányzás kockázatcsökkentésének szerepe ezekben a dokumentumokban csak korlátozottan vagy egyáltalán nem jelenik meg. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi szakpolitikai megközelítések nem képesek érdemben csökkenteni a dohányzással összefüggő orális betegségek globális terhét.
Ártalomcsökkentés: füst nélkül kevesebb a kár
A tanulmány a dohányzás ártalomcsökkentését olyan kiegészítő szakpolitikai eszközként mutatja be, amely a teljes leszokás elsődlegességének elismerése mellett fontos lehetőséget ad a károk mérséklésére.
Az égéssel járó dohánytermékek jelentik a legmagasabb egészségügyi kockázatot, a füst nélküli nikotintartalmú termékek az ártalomkontinuumon lényegesen alacsonyabb kockázati szinten helyezkednek el. Egyes füstmentes alternatívák – mint például a hevített termékek vagy a nikotintasakok – a tanulmány értékelése szerint akár 98 százalékkal kevésbé ártalmasak a hagyományos cigarettánál. Az égés megszüntetésével csökken a szájüreg szöveteit érő toxikus terhelés, ami a tanulmány szerint kedvezőbb orális egészségügyi kimeneteleket eredményezhet.
A svéd példa
A tanulmány nemzetközi esettanulmányokon keresztül mutatja be az ártalomcsökkentés lehetséges hatásait. Kiemeli Svédországot, amely a kutatás szerint közel áll a „füstmentes ország” státusz eléréséhez, ami 5% alatti felnőtt dohányzási arányt jelent.
A skandináv országban visszaszorult az égéssel járó dohánytermékek fogyasztása, a füstmentes alternatívák (elsősorban a snüssz- és nikotintasak-használat) pedig széles körben elterjedtek. Ezzel párhuzamosan a szájüregi daganatok előfordulása Európán belül itt az egyik legalacsonyabb, és a dohányzással összefüggő orális betegségek aránya kedvezőbb, mint azokban az országokban, ahol a cigarettahasználat dominál.
A tanulmány hangsúlyozza: ezek az adatok nem közvetlen ok-okozati bizonyítékok, ugyanakkor erős jelzései annak, hogy az égés megszüntetése kulcsszerepet játszhat az orális egészség javításában.
Fontos szerep hárul a fogorvosokra és dentálhigiéniai szakemberekre
A jelentés külön kitér az orális egészségügyi szakemberek szerepére, mivel a dohányzók több mint 60 százaléka évente legalább egyszer felkeres fogorvost vagy dentálhigiénikust. Így ezek a szakemberek gyakran elsőként találkoznak a dohányzás korai jeleivel, és kulcsszereplők lehetnek a kockázatok és a lehetséges alternatívák ismertetésében, amelyek csökkenthetik az orális egészségre gyakorolt ártalmakat is.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy már egy 3–5 perces, strukturált tanácsadás is érdemi hatással lehet, mivel a páciensek gyakran nyitottabbak az információkra, amikor azok közvetlenül a saját szájüregi állapotukhoz és látható elváltozásaikhoz kapcsolódnak.
Az orális egészségügyi szakemberek egy része időhiányt, képzési hiányosságokat, és bizonytalanságot jelez a dohányzással kapcsolatos tanácsadás terén – írja a tanulmány –, ám ezek a korlátok célzott képzéssel kezelhetők, ami tovább erősítheti az orális egészségügyi szakemberek szerepét a dohányzás okozta ártalmak csökkentésében.
A kutatás készítője
Az Oral Nicotine Commission egy nemzetközi, független szakértői testület, amely a dohányzás kockázatcsökkentésével és az orális nikotintartalmú termékek közegészségügyi szerepével kapcsolatos tudományos bizonyítékok elemzésére és bemutatására fókuszál. A testület tagjai nemzetközileg elismert szakemberek a közegészségügy, az orvostudomány, az addiktológia és az egészségpolitika területéről. Az Oral Nicotine Commission munkája során a tudományos kutatásokra, klinikai adatokra és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva vizsgálja a füstmentes nikotintermékek potenciális szerepét a dohányzás okozta ártalmak mérséklésében, a teljes leszokás elsődlegességének elismerése mellett. További információ: www.oralnicotine.com
Borítóképünk illusztráció (Forrás: cookie_studio / Freepik)
