FRISSÍTÉS (2026. május 25.): Az SZTFH közlése szerint nem a pénzügyminiszter, hanem a közlekedési és beruházási miniszter látja el a dohánykoncessziókkal összefüggő feladatokat a jövőben. A jogszabály-értelmezési hibáért elnézést kérünk.
Megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 46. száma 2026. május 13-án, amely tartalmazza a 90/2026. (V. 13.) kormányrendeletet a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről. Az áprilisi választás óta nem lehetett tudni, hogy mely minisztériumnál köthetnek ki a dohányügyek, ám e kormányrendelet alapján a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium hatáskörébe kerülnek a koncessziók.
A kormányrendelet szerint a pénzügyminiszter
„az állami vagyon felügyeletéért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért való felelőssége keretében
a) a Kormány erre vonatkozó, kormányrendeletben meghozott döntése esetén ellátja a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti, a pályázat kiírására [a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti koncessziós beszerzési eljárás lefolytatására], elbírálására (a Kbt. szerinti koncessziós beszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalára), ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás lefolytatására vonatkozó feladatokat, és megköti a koncessziós szerződést, továbbá ellátja a koncessziós szerződés módosítására és megszüntetésére vonatkozó feladatokat,
b) a koncessziós beszerzési tevékenység szerint feladatkörrel rendelkező ágazati miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel és a közbeszerzésekért felelős miniszterrel együttműködve előkészíti az a) pontban meghatározott feladataihoz kapcsolódó jogszabályokat,
c) ellátja a koncesszió jogi szabályozásával kapcsolatos feladatokat.”
Kivételek a fentiek alól „az országos közutak és műtárgyaik létrehozására és működtetésére vonatkozó koncessziós szerződések”, amelyek Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hatáskörébe tartoznak majd.
A dohányügyek az előző kormányok alatt
Lázár János 2018 és 2022 között a „nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők előkészítéséért, összehangolásáért” felelős miniszterelnöki biztosként tevékenykedett. 2022 végétől a kormányváltásig volt „egyes kiemelt kormányzati célkitűzések megvalósításának hazai és nemzetközi koordinációjáért” felelős miniszterelnöki biztos. E pozícióban egyebek mellett összehangolta a dohányzással, illetve a dohánypiaccal összefüggő rövid és középtávú kormányzati stratégia kidolgozását.
2023. június 30-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá helyezte a dohánytermékek nyomonkövethetőségéről és biztonsági eleméről szóló kormányrendeletet, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázattal és a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos szerződéseket.
Frissítés (2026. május 15.): Speciális felhatalmazásokat kapott a dohányügyeket is felügyelő minisztérium
A kormány a központi költségvetésről szóló törvényben elfogadottnál lényegesen magasabb időarányos hiány miatt speciális jogkörökkel ruházta fel a pénzügyminisztert. Az 1148/2026. [V. 14.] kormányhatározat egyes pénzügyminiszteri jogkörök meghatározásáról a Magyar Közlönyben, május 14-én jelent meg. A dokumentum szerint „az állam által érintett koncessziós szerződések és PPP-megállapodások megkötésére, módosítására, megszüntetésére kizárólag a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével kerülhet sor.”
Kármán András és a Tisza-kormány tervei
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén mondott beszédében mutatta be a minisztereit – írja az MTI. – A Pénzügyminisztérium vezetésére felkért Kármán András az elmúlt évtizedekben a magyar gazdasági és pénzügyi élet egyik legfelkészültebb szakembereként dolgozott – mondta a kormányfő. Közölte: komoly tapasztalatot szerzett az államigazgatásban, az államháztartásban, a pénzügyi stabilitás és a gazdaságpolitikai tervezés területén is. – Nehéz, mondhatni drámai örökséget vesz át, amelynek igazi mélységei még csak most fognak feltárulni előttünk – fogalmazott Magyar Péter. Ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy elindítják az adócsökkentési programjukat, emelik a nyugdíjakat és a szociális támogatásokat, miközben helyre kell állítaniuk a magyar állam pénzügyi hitelességét, és haza kell hozniuk az uniós forrásokat.
Kármán András a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának keddi ülésén elmondta: az első dolga lesz megemelni a legalacsonyabb nyugdíjat, senki nem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat Magyarországon – írja az MTI. Közölte: rendkívüli nyugdíjemelést adnak a havi 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezőknek, és megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat. Azt mondta, másfél hónapra van szükség az idei költségvetési helyzet pontos felméréséhez, ezt követően tudják majd tervezni a következőt.
Kármán András pénzügyminiszteri kinevezését az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága 9 igen és 2 tartózkodás mellett jóváhagyta.
A meghallgatását követően újságírói kérdésre válaszolva elmondta, 2027 elejétől várható az személyi jövedelemadó (SZJA) rendszerében tervezett módosítás, az SZJA-visszatérítés lehetősége, mivel év közben nagyon bonyolult lenne a bevezetése – írja az MTI. Számításaik szerint az adózók mintegy felének kedvezményesebb lehetőséget teremt, több mint 200 ezren jövőre már kevesebb adót fognak fizetni – tette hozzá. Hozzátette: az áfánál nagyobb a mozgástér, a tervezett áfacsökkentést az egyes termékekre – tűzifa, vényköteles gyógyszerek, egyes élelmiszerek – akár már idén megléphetik.
Magyar Péter miniszterelnök kedden, a tárcavezetők bemutatásakor az MTI beszámolója szerint elmondta az Országgyűlésben: a miniszterek egyenrangú partnerek, de vannak olyan tárcák, illetőleg szakterületek, amelyek kulcsszerepet játszanak a „rendszerváltás” folyamatában. – Az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyminisztérium az a négy tárca, amelyek előtt a legnagyobb, a legnehezebb és a legösszetettebb feladatok állnak – mondta, hozzátéve, hogy ezen minisztériumok vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban.
Ismételt ígéret a koncessziós szerződések felülvizsgálatára
– A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a 2026-os „rendszerváltás” egyik legfontosabb intézménye lesz – mondta Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés alakuló ülésén, múlt szombaton. Mint fogalmazott, a hivatal feladata, hogy feltárja az elmúlt 20 év közvagyont érintő visszaéléseit kivizsgálja a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segítse a büntetőeljárásokat és minden törvényes eszközzel fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért – írja az MTI.
– A hivatal nem a kormány alá rendelt politikai eszköz lesz, autonóm, független állami szervként fog működni, amely kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolással. A függetlensége, a szakmaisága, az átláthatósága azért fontos, mert az igazságtétel csak akkor lehet hiteles, ha maga az intézmény is jogállami alapokon áll
– tette hozzá. Magyar Péter közlése szerint a hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerülhet a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja.
Borítókép forrása: Kármán András / Facebook
