Amint arról csütörtökön beszámoltunk, a május 13-i 90/2026. (V. 13.) kormányrendelet a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről meghatározta, hogy – az autópálya-koncessziókat kivéve – minden koncessziós ügy a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium hatáskörébe kerül.

Ezt követően a kormány a központi költségvetésről szóló törvényben elfogadottnál lényegesen magasabb időarányos hiány miatt speciális jogkörökkel ruházta fel a pénzügyminisztert – írja az MTI. Az 1148/2026. [V. 14.] kormányhatározat egyes pénzügyminiszteri jogkörök meghatározásáról a Magyar Közlönyben, csütörtökön jelent meg.

A dokumentum szerint

„az állam által érintett koncessziós szerződések és PPP-megállapodások megkötésére, módosítására, megszüntetésére kizárólag a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével kerülhet sor.”

A pénzügyminiszter előzetes egyetértésére lesz szükség az irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek előirányzatai (ideértve az intézményi, fejezeti és központi kezelésű előirányzatokat is) terhére a 250 millió forintot meghaladó új kötelezettségvállalásokra (ideértve a pályázati kiírást és a közbeszerzési eljárás megindítását is), valamint a 100 millió forintot meghaladó bármilyen eszköz beszerzéséhez.

Ugyancsak előzetes pénzügyminiszteri egyetértéshez kötötte a kormány egyes állami tulajdonú társaságoknál (a MÁV, a Magyar Posta, az MVM, az MFB, az EXIM, az N7 Holding, a NISZ, az MTÜ és a Magyar Közút) a pénzügyi vagy gazdasági felsővezető kinevezését, megbízását, felmentését, hatáskörének meghatározását, valamint az éves üzleti tervek elfogadását. A társaságoknak havonta be kell számolniuk a pénzügyminiszternek gazdaság helyzetük alakulásáról, a pénzügyi tervtől való eltérésekről és az éves várható eredményről.

A rendelet május 15-ig, illetve a beszámolókkal kapcsolatban 22-ig ad időt Kármán András pénzügyminiszternek az eljárási rendek kidolgozására, egyben felhívja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, hogy ellenőrizze a határozatban foglaltak végrehajtását.