Tobacco / AI
Becsült olvasási idő: 2 perc
A hazánkban valaha mért legmelegebb hónap volt az idei augusztus

Helyenként a 2026-os volt a legszárazabb augusztus 1901 óta.

A legmelegebb hónap volt az idei augusztus Magyarországon 1901 óta – közölte a HungaroMet Zrt. szerdán az MTI szemléje szerint.

Elemzésük szerint a középhőmérséklet országos átlagban 24,9 Celsius-fok volt, amely 3,7 fokkal haladja meg az 1991–2020-as évek 21,2 fokos átlagát. Ezzel országosan a legmelegebb augusztus és egyben a legmelegebb hónap lett Magyarországon a 20. század kezdete óta. Hozzátették: sokfelé 25 fok felett alakult a havi középhőmérséklet, a Dél-Alföldön nagyobb területen a 26 fokot is meghaladta és még a magasabb hegyeken is 20 fok felett volt az augusztusi átlagérték.

Képek forrása: HungaroMet Zrt.

A tartós hőség mellett tovább folytatódott a rendkívül száraz hónapok sorozata: az augusztusi országos átlag – az eddig beérkezett adatok alapján – mindössze 15,6 milliméter volt, amely 74 százalékkal elmarad az 1991–2020 közötti időszak 59,5 milliméteres átlagától.

Országos átlagban az idei a negyedik legszárazabb, de helyenként – például Miskolc környékén, a Dél-Alföld egyes területein vagy a Duna-Tisza-köze déli részein – a legszárazabb augusztus 1901 óta. Még a 40 millimétert is csak kisebb körzetekben érte el a havi csapadék, miközben főleg az Alföldön sokfelé 5 milliméter alatt maradt az augusztusi csapadékösszeg.

Magyar–kínai vízügyi együttműködés indult

Szakmai tapasztalatcsere indult Magyarország és Kína között a Tisza és a Hancsiang folyók vízgazdálkodásával kapcsolatban – írja az MTI. Bár a két vízgyűjtő földrajzi és intézményi környezete jelentősen eltér, hasonló kihívásokkal szembesülnek: biztosítani kell a lakosság, a mezőgazdaság és a gazdaság vízellátását, miközben a folyók és az ökoszisztémák védelme is egyre fontosabb feladat. Magyarországon az aszályok, az ingadozó talajvízszintek, valamint az egyazon vízgyűjtőn belül akár egyszerre jelentkező aszály és árvíz okoz komoly problémát, míg Kína a Hancsiang medencéjében nagyszabású infrastruktúrával, víztározókkal és összehangolt vízügyi projektekkel kezeli a vízkészleteket és az árvízkockázatokat. Az együttműködés során a magyar szakemberek többek között a Tisza–Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer tapasztalatait osztották meg, míg a kínai fél az adaptív vízgazdálkodás, a vízelosztás, a digitális technológiák és a nagy léptékű infrastruktúra terén szerzett ismereteit mutatta be. A kezdeményezés célja, hogy a hagyományos vízgazdálkodási megközelítéseket az egyre kiszámíthatatlanabb éghajlathoz igazítsák, egyszerre szem előtt tartva az árvízvédelmet, a mezőgazdaság vízigényét és a biológiai sokféleség megőrzését. A hároméves együttműködés az EU által finanszírozott EU–Kína vízügyi együttműködési projekt része.