Tobacco

Rovat:

Olvasmány
Becsült olvasási idő: 2 perc
A 16. századi sörök olyan erősek lehettek, mint a maiak

A sör központi szerepet játszott a kora újkori életben: a munkások naponta akár 15 korsó sört is elfogyasztottak, ami alapján a történészek korábban azt feltételezték, hogy az akkori sörök gyengébbek lehettek, mint a maiak. Egy új kutatás szerint azonban akár 5%-os alkoholtartalmú söröket is főzhettek a 16. században.

A dublini Trinity College kutatói három éven át főztek sört egy 16. századi recept alapján, hogy több információt szerezzenek a kora újkori sörök lehetséges erősségéről és tápértékéről – írja a Dr. Susan Flavin által vezetett kutatásra hivatkozva a The Drinks Business.

Korábbi tanulmányok szerint a vidéki háztartásokban élő férfiak naponta körülbelül négy korsó sört ittak. Az egyház által foglalkoztatott képzett kőművesekről készült feljegyzések szerint naponta akár 15 korsó sört is kaptak a fizetésük részeként.

A történészek egyértelműen megállapították a sörök központi szerepét a kora újkori táplálkozásban”

– magyarázta a tanulmány. A történészek korábban azt feltételezték, hogy a kora újkorban fogyasztott sörnek gyengébbnek kellett lennie, mint a mai. A Flavin és kollégái által végzett új interdiszciplináris esettanulmány azonban a 16. századi Írországban igyekezett újraalkotni a söröket, hogy megértsük, valójában mennyire volt erős a kora újkori gyomor.

A sörfőző. Jost Amman rézkarca a 16. századból (Forrás: National Museum of American History)

A kutatók megjegyezték, hogy „mind a tudomány-népszerűsítő, mind a tudományos írásokban régóta él az a nézet, hogy az iparosodás előtti sör, különösen a mindennapi fogyasztásra gyártott sör viszonylag gyenge volt”. A kutatásra tehát azért volt szükség, hogy választ kapjunk „az ételek és italok tanulmányozásának két fő kérdésére: mennyire volt alkoholos a sör a múltban, és mennyi energiát szolgáltatott”.

Az Írországban készült sörre vonatkozó legrészletesebb bizonyítékot William Fitzwilliam lordhelyettes dublini kastélyban vezetett háztartási könyvelése szolgáltatta. Az összehasonlításhoz a kutatók egy konkrét ír receptet választottak, amely 1574-ből, ebből a dublini kastélyból származott, és amely jelentős arányban tartalmazott zabot, így a zab alapú sörök jellegét az árpa-domináns maláták mellett is figyelembe tudták venni.

Az eredmény egy világos sör lett, amelyből három tételt készítettek, s ezekből 2%, 5,3% és 5% alkoholtartalmú főzeteket készítettek. Az erősségbeli különbséget annak tulajdonították, hogy a csapat elsajátította a folyamathoz szükséges ismereteket, ami arra utal, hogy a kora újkori sörök valóban olyan erősek voltak, mint a mai láger.

A Dublin Castle sör három hét érlelés után 5-5,3 százalékos ABV-t és 260-72 kCal energiatartalmat mutatott korsónként. Ezek a jellemzők nagymértékben összehasonlíthatóvá tették a modern italokkal”

– áll a tanulmányban. Egy korsó Dublin Castle sör valamivel több mint 3 egységnyi alkoholt tartalmazott. Az Egyesült Királyságban a nőknek és férfiaknak szóló alkoholfogyasztási ajánlások szerint az egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében nem szabad meghaladni a heti 14 egységet. A kutatási eredmények alapján, ha az ír lordhelyettes háztartásának lakói naponta csak 5 korsó sört fogyasztottak, akkor 24 óránként elérhették a 15 egységet.

Így az az alkoholmennyiség, amelyet az olyan intézményekben, mint a dublini kastély, a személyzet és a családtagok rendszeres étrendjük részeként napi szinten fogyasztottak, jelentős mértékű részegséget okozhatott”

– állapította meg a tanulmány.