Pelles Márton a konferencián elmondta: a kísérletezés és a kutatás arra fókuszál, hogy „fel tudnak-e támasztani” olyan középkori magyar sörtípusokat, amelyek a mai fogyasztók számára is élvezetes sörökké tudnának válni. Kiemelte: vannak olyan kiadványok, amelyekben a középkori Magyarország sörtípusai és ezek fűszerei szerepelnek. A kísérletekből pedig az derül ki, hogy melyik fűszerekkel működne ma is jól a sörfőzés, és melyekkel nem.

„Bízom abban, hogy a jövőben lesz olyan főzde, amelynek üzemeltetői meglátják a lehetőséget a középkori magyar sörökben”

– hangsúlyozta Pelles Márton az MTI beszámolója szerint.

Az 1500-as évek elejétől korlátozták a sörök fűszerezését a komlóra, de korábban, a középkori Magyar Királyságban különböző fűszereket is használtak, például köménymagot, gyömbért és borsikafüvet is – ismertette Pelles Márton.

A magyar sörfőzés hagyományáról elmondta, hogy már az Árpád-korban több liter sörrel adóztak évente házanként a magyar jobbágyok, a dömösi prépostság pedig évi csaknem 16 ezer liter sört adózott. A 14. században kialakultak az első sörfőzdék, de később, a török idők után a német sörhagyományok vették át az uralmat, és a magyar történelmi sörfőzés kissé feledésbe merült. Éppen ezért tesznek kísérletet arra, hogy hagyományos sörfajtákkal élesztenék újra a történelmi magyar sörfőzést – fogalmazott a kutató.

Nyitókép: Az 1506-ben kiadott Hausbuch der Mendelschen Zwölfbrüderstiftung egy oldalának részlete (Forrás: Wikimedia Commons)