Az Európai Ifjúsági Hét megnyitóbeszédében Várhelyi Olivér a fiatalokra leselkedő veszélyekről beszélt múlt pénteken, egyebek mellett a nikotintartalmú termékeknek való – szerinte növekvő – kitettségről.
„[…] a kockázati tényezők közül sok már korán megjelenik. Ilyen az egészségtelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya, valamint a dohány- és nikotintartalmú termékeknek való egyre növekvő kitettség. Éppen ezért a megelőzésnek is korán kell kezdődnie. Ez különösen igaz a dohányra és a nikotinra. Legutóbbi értékelésünk nagyon egyértelmű üzenetet közvetít. Míg a hagyományos dohányzás visszaszorulóban van, az újszerű dohány- és nikotintartalmú termékek egy új generációt céloznak meg. Az e-cigarettákat, a hevített dohánytermékeket és a nikotintasakokat olyan ízekkel, márkanevekkel és online promócióval forgalmazzák, amelyek közvetlenül a fiatalokat célozzák meg. A 12 és 29 év közötti serdülők és fiatal felnőttek a dohány- és nikotinmarketing legfőbb célcsoportjai. A hatás pedig egyértelmű. A nikotintasakok használóinak kétharmada a 40 év alatti korosztályba tartozik. Az e-cigaretta-használók 20%-a 19 éves korában kezdte el a dohányzást. Minden tizedik fiatal pedig már használt hevített dohányterméket. Ezek a termékek modernnek, divatosnak vagy kevésbé károsnak tűnhetnek, de a valóságban a helyzet egészen más. Valódi függőségi kockázatot és hosszú távú egészségkárosodást hordoznak magukban”
– fogalmazott az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa az X-en közzétett beszédében. Hozzátette:
„Felül fogjuk vizsgálni a dohányfelügyeleti keretrendszert, hogy csökkentsük a fiatalok nikotinfüggőségnek való kitettségét.”
Az egészségügyi biztos nem először kételkedik az ártalomcsökkentésben, legutóbb januárban írtunk hasonló kijelentéséről.
Amit Várhelyi mond, többet árt, mint használ
Az EU jogosan fordít kiemelt figyelmet a fiatalok egészségére, azonban Várhelyi egészségügyi biztos kommunikációja a nikotinpárnákról félrevezető lehet – véli az új generációs nikotintartalmú termékekkel foglalkozó Global Institute for Novel Nicotine (GINN). A LinkedInen közzétett elemzésükben úgy fogalmaznak, hogy az a kijelentés, hogy a használók kétharmada 40 év alatti, nem bizonyítja, hogy ezek a termékek „egy új generációt céloznak”. Valójában ebben a korcsoportban csökkent a leggyorsabban a dohányzás Európában, és sokan a hagyományos cigarettáról füstmentes alternatívákra váltanak. A fő egészségügyi kockázatot továbbra is az égés jelenti: a cigaretták füstje – szögezte le a GINN. A nikotinpárnák nem égnek, nem termelnek füstöt, és lényegesen kevesebb káros anyagot tartalmaznak, így tudományos vizsgálatok szerint jóval kisebb kockázatot jelentenek.
Fontos különbséget tenni két jelenség között: az egyik a fiatal, nem dohányzó személyek nikotinhasználatának megelőzése szigorú szabályozással, míg a másik a felnőtt dohányosok támogatása abban, hogy kevésbé ártalmas alternatívákra váltsanak. E két csoport összemosása olyan politikákhoz vezethet, amelyek akaratlanul a cigarettapiacot védik, hiszen ha minden nikotinterméket egyformán veszélyesnek állítanak be, kevesebben váltanak – véli a GINN. Bár a nikotinpárnák nem kockázatmentesek – különösen fiatalok esetében –, a tudományos bizonyítékok szerint jóval kevesebb káros anyagot tartalmaznak, mint a cigaretták. Ha Európa valóban csökkenteni akarja a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatok számát, akkor a dohányzás visszaszorítására és a kockázati különbségek figyelembevételére kellene összpontosítania – fogalmazott a kutatóintézet.
