Az EU 2003 óta többször elvégeztette az Eurobarometer-felmérések „különkiadását”, amelyekből az európaiak dohánnyal (majd elektronikus cigarettával és hevített dohánytermékekkel) kapcsolatos attitűdjeire derül fény. A 2020-as adatokról a Tobacco 2021/07-es számában olvashattak bővebben, idén júniusban pedig megjelentek a 2023 májusában végzett legfrissebb felmérés adatai. Ezekről lesz szó az alábbiakban.

Európai látkép

Az Európai Unió lakosságának közel negyede (24%) dohányzik a Külön Eurobarometer 539 elnevezésű felmérés adatai szerint. A 2020-as eredményekhez képest ez mindössze egy százalékpontos csökkenést jelent a dohányosok számában. Bulgáriában, Görögországban és Horvátországban az emberek több mint 35 százaléka dohányzik, míg Svédországban mindössze 8 százalék. A leszokás terén a legsikeresebb ország Csehország (–7 százalék a dohányzók arányában) és Görögország (–6 százalék a dohányzók arányában) lett, igaz, utóbbi rendkívül magas, 42 százalékos bázispontról indult. Érdekesség továbbá, hogy két országban jelentősen megugrott a dohányosok aránya (hogy ez mérési hibából ered, vagy tényleg többen dohányoznak-e, mint korábban, az kérdéses). 7-7 százalékkal lett magasabb a dohányosok aránya Észtországban és Ausztriában is, előbbi esetében ráadásul a két évvel ezelőtti 18 százalékról 25 százalékra ugrott ez az adat.

A dobozos cigaretta még mindig a legnépszerűbb választás az EU-ban, tízből körülbelül hét dohányos napi rendszerességgel fogyasztja. Az átlagfogyasztás is változatlan a 2020-as adatokhoz képest: naponta körülbelül 14 cigarettát szívnak el.

Az elektronikus cigarettát, vagyis az e-cigarettát a válaszadók 3 százaléka használja az EU-ban, különösen a 15 és 39 év közöttiek körében népszerű a termék. Mint kiderült, minden harmadik fogyasztó azért kezdett el e-cigarettázni, mert a barátai is ezt tették, 36 százalék pedig azért választotta az e-cigizést, hogy abbahagyja vagy csökkentse a dohányfogyasztását.

A magyar adatok

A magyarországi felmérést 2023. május 11-e és 26-a között 1029 15 évnél idősebb ember személyes megkérdezésével végezték. Hagyományos dohánytermékeket (cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány) a 15 évnél idősebb magyarok 26 százaléka fogyasztott 2023 májusában a Külön Eurobarometer 539-felmérés szerint. Ez 2 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag, ugyanakkor 2 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2021-ben mért adat. Érdekesség, hogy mindössze egy olyan korcsoport van, ahol a magyar adat szignifikánsan alacsonyabb az uniós átlagnál: a 25–39 éves korosztályban a hagyományos dohánytermékeket fogyasztók aránya uniós szinten 32 százalék, míg Magyarországon „csupán” 27 százalék volt 2023-ban. Az önmagát leszokottnak tartók aránya 14 százalék volt, ami hat százalékponttal alacsonyabb, mint az EU átlaga, ugyanakkor három százalékponttal magasabb, mint a 2021-es eredmény.

Aki a magyar dohánypiacot ismeri, annak valószínűleg az sem meglepő, hogy az uniós átlaghoz képest a naponta dobozos cigarettát fogyasztók aránya alacsonyabb az uniós átlagnál (55 vs. 69 százalék), miközben a kézzel sodort cigarettát fogyasztók aránya magasabb (29 vs. 18 százalék). A szivarka kategória is népszerűbb idehaza, mint az EU-ban átlagosan, a 15 évnél idősebb megkérdezett magyar dohányosok 3 százaléka naponta fogyaszt ilyen termékeket, míg az EU-ban csak egy százalék a naponta szivarkázók aránya.

Az új generációs termékek közül az e-cigarettákra és a hevített dohánytermékekre vonatkozóan szerepelt külön kérdés a Külön Eurobarometer 539-felmérésben. Az eredmények szerint a 15 évnél idősebb magyarok mindössze 1 százaléka e-cigizik naponta, míg 3 százalékuk fogyaszt naponta hevített dohányterméket – utóbbi egy százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Az e-cigizőknél érdekesség, hogy a hazánkban tiltott eldobható készüléket 25 százalékuk használ naponta és 35 százalékuk hetente, miközben az uniós átlag tíz és nyolc százalék.

A felmérésben a leszokással kapcsolatos kérdések is szerepeltek. A 15 évnél idősebb hagyományos dohánytermékeket fogyasztó magyarok 77 százaléka nem próbálkozott leszokással a 2023 májusát megelőző 12 hónapban (EU: 64 százalék), míg 7 százalékuk próbálta ki e célból a hevített dohánytermékeket, 5 százalékuk az e-cigit, 2 százalékuk a nikotinhelyettesítő gyógyszert (pl. rágógumi, tapasz). 3 százalékuk kért orvosi segítséget, s 7 százalékuk mindenféle segítség nélkül próbálkozott a leszokással.

A Külön Eurobarometer 539-felmérésből az is kiderült, hogy a hevített dohányterméket kipróbáló leszokni szándékozó magyarok 23 százaléka teljesen leszokott, 44 százaléka pedig csökkentette a dohánytermékek fogyasztását. Az e-cigik esetében a teljesen leszokók aránya 18 százalék lett, míg a fogyasztott mennyiséget csökkentőké 21 százalék. A két termékkategória kapcsán megállapítható az adatokból, hogy az uniós átlaghoz képest a teljes leszokást tekintve nem olyan sikeresek Magyarországon, ám a fogyasztott dohánytermék mennyiségét nagyobb mennyiségben csökkentették a magyar dohányosok e két termékkategóriával, mint az uniós átlag.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a megkérdezett 15 évnél idősebb magyarok tilalompártibbak, mint az uniós átlag. A megkérdezett magyarok 64 százaléka tiltaná a dohányzást olyan helyeken, ahol a közösségi távolságtartás nem biztosítható (pl. parkok, strandok, középületek bejáratai stb.), míg 31 százalékuk ellenezné ugyanezt (EU: 56 és 36 százalék). Az e-cigik ízesítésének tilalmát már bevezették idehaza, a megkérdezettek 47 százaléka támogatja is a tilalmat (EU: 43 százalék), miközben 40 százalékuk ellenzi azt (EU: szintén 40 százalék). Az idehaza szintén bevezetett egységes csomagolást a 15 évnél idősebb magyarok 58 százaléka támogatja, míg 33 százaléka ellenzi. Eközben az EU-ban komoly megosztottság uralkodik az egységes csomagolás kérdésében: az intézkedés támogatóinak uniós átlaga 42 százalék, míg ellenzőinek uniós átlaga 40 százalék.

Mi lesz az EU tervével?

Az EU a „Rák elleni európai terv” részeként azt tűzte ki célul, hogy 2040-re elérje a „dohánymentes generációt”, azaz ekkorra a lakosság kevesebb mint 5 százaléka fogyasszon dohánytermékeket. Ám 2023-ban a felmérés szerint még a felnőtt uniós polgárok 24 százaléka élt ilyen termékekkel, s ha hasonló ütemben folytatódik a csökkenés, feltehetően csak 2090-re csökken 5 százalékra a dohányosok aránya az EU-ban.

„Őszintén remélem, hogy a következő bizottság gyorsan fel fogja venni a dohányirányelvek felülvizsgálatának késedelmes munkáját”

– fogalmazott az Euronews híradása szerint Frank Vandenbroucke belga egészségügyi miniszter a Külön Eurobarometer 539-felmérés adataira reagálva. Ezen európai irányelv legutóbbi változata 2014-ből származik, bár többször is módosították azóta, hogy lekövesse a piac fejlődését. A felülvizsgálatot eredetileg 2022 decemberére várták, de azt határozatlan időre elhalasztották.

„A Bizottságnak azonnal újra kell kezdenie három irányelv – a dohányadóról, a dohánytermékekről és a reklámról szóló irányelvek – felülvizsgálatát, mivel a dohányfogyasztás továbbra is a megelőzhető rákos megbetegedések vezető oka”

– mondta az Euronewsnak Lilia Olefir, a Smoke Free partnerségi igazgatója. Megjegyezte, hogy több tagállamban már életbe léptek bizonyos intézkedések, mint például „a cigarettákra, a sodort cigarettákra és az új dohány- és nikotintermékekre kivetett minimális adókulcsok emelése, a kötelező egységes csomagolás, a határokon átnyúló online értékesítés tilalma, a tizenévesek védelme a függőséget okozó termékek digitális reklámozásától”. Olefir mindezek ellenére harmonizált uniós szabályozást sürget a témában, és több visszaszorítást a dohánylobbival szemben, különösen, ha az európai fiatalokról van szó.

Ugyanakkor az Európai Unióban nem volt nagy a hírverés az eredmények kapcsán. „[…] úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság a lehető legnagyobb titokban tartotta a felmérést, valószínűleg azért, mert az eredmények ellentmondanak saját dohányzás-ellenőrzési stratégiájának, amely stratégia láthatóan szánalmasan kudarcot vall. Az európai egészségügyi miniszterek dohány- és nikotinpolitikáról szóló, nagyon fontos vitája során nem tettek említést az eredményekről, pedig egy ilyen eseményen az eredmények nyilvánosságra hozatala sokat számíthatott volna. A vitára mindössze három nappal a felmérés eredményeinek közzététele előtt került sor, tehát akkor, amikor azok már rendelkezésre álltak. Ez sajnálatos módon a jelentés közzétételének stratégiai késedelmére utal” – fogalmazott a Vaping Poston megjelent cikkében Diane Caruana. Mint írta, a Bizottság szakpolitikai fókusza hangsúlyozza, hogy szigorú szabályozásra van szükség a potenciálisan kevésbé ártalmas nikotinalternatívákra, például az e-cigarettákra és a nikotintasakokra vonatkozóan.

„Az Eurobarometer-felmérés eredményei azonban azt mutatták, hogy csak azok az országok értek el jelentős előrelépést a helyi dohányzási arányok csökkentése terén, amelyek nyíltan támogatták e termékek dohányzásról való leszokás eszközeként való használatát”

– húzta alá az újságíró.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)