Egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban nemrégiben közzétett tanulmány több mint 10 000 évre visszamenőleg bizonyította, hogy a kínai Jangce alsó szakaszán rizssört gyártottak – írja a The Drinks Business.
Amint az italpiaci szaklap megfogalmazta, a felfedezés új betekintést nyújt az alkoholos sörfőzés kelet-ázsiai megjelenésébe és a rizstermesztésbe. Mi pedig annyit tennénk még ehhez hozzá, hogy a felfedezés ezer évvel korábbra teheti a sörfőzés kezdetét Kínában – 2021 őszén ugyanis még arról számolhattunk be, hogy egy akkori kutatás szerint 9000 évvel korábbi, sörfkészítésre utaló leleteket találtak.
A tanulmány a Shangshan-kultúrára összpontosított, amely i. e. 8000 körül létezett a Jangce folyó alsó völgyében. A Stanford Egyetem, a Kínai Tudományos Akadémia és a Zhejiang Tartományi Kulturális Emlékek és Régészeti Intézet kutatói a Shangshan-lelőhely legkorábbi fázisából származó kerámiaedényekhez kapcsolódó mikrofosszíliák maradványait elemezték.
A Shangshan-kultúra
A korai neolitikus kultúra az i. e. 8000 és i. e. 5000 közötti időszakra datálható Kína alsó Jangce-vidéke mentén. A vizsgált lelőhelyek közé tartozik Shangshan és Xiaohuangshan, mindkettő legfeljebb 5 hektáros falu, akár 14 m hosszúságú téglalap alakú házakkal. A temetkezések a falvak szélén helyezkednek el, de nem csoportosulnak. A gazdaság alapja a vadászat, gyűjtögetés és halászat volt, némi vadrizs-hasznosítással. Gyakori volt a fazekasság, a lapos aljú, palából öntött vagy tekercses kerámia. A díszítés a Shangshan-kultúra élettartama során egyre növekszik. (The Concise Oyford Dictionary of Archaelogy, 2021)
Az elemzés kimutatta a rizs fitolitok, keményítőszemcsék és élesztőgombák jelenlétét, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyeket ma Kínában az úgynevezett qu, az alkoholos erjesztés indítóanyagának előállítására használnak. A keményítőszemcsék az enzimatikus lebomlás és a zselésedés jeleit mutatták, amelyek az erjedés jellemzői. Ez a bizonyíték arra utal, hogy Shangshan falu népe szertartási céllal készíthetett rizssört.
A kutatók úgy vélik, hogy az erjesztési technológia megjelenése a rizsháziasítás korai fejlődésének és a nedves-meleg holocén éghajlat megjelenésének tulajdonítható, amely kedvező volt a gombák növekedésének. Ez az éghajlatváltozás szerepet játszhatott a rizssörgyártás kialakulásában a régióban.
A rizst egyébként ma is használják a nagy kelet-ázsiai sörfőzdék, köztük a japán Asahi és a kínai Tsingtao.
Aki pedig a sörfőzés múltjába mélyebb betekintést nyerne, annak figyelmébe ajánljuk Bart Dániel: Arany folyam című kötetét, amelyről itt írtunk korábban bővebben.
