„Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) globális adatai szerint, míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 tonna/hektár/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30-100 tonna/hektár/év”
– áll az ÖMKi MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A közlemény szerint Magyarországon a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területek harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szerves anyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak. Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű.
„A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást”
– hangsúlyozzák az ökológusok. A talaj a Földön élő fajok közel 60 százalékának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és az élelmiszertermelés 95 százalékát biztosítja. Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. A közlemény szerint egy gramm talajban akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón. Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze egy százalékát sikerült eddig beazonosítani.
A kutatók szerint a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.
A talaj egészséges működésének fenntartásához a kutatóintézet szakemberei tanácsokat is adnak, ezekről az ÖMKi honlapján érhető el bővebb információ (www.biokutatas.hu).
