Vad dohánynövény elszenesedett magjaira bukkantak régészek Utah államban, egy 12300 éves kandallóban. Ez arra utal, hogy az emberiség sokkal régebb óta él a növénnyel, mint korábban hittük – írja a Reuters.
A kutatók szerint a nomád, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató utahi közösség tagjai feltehetően elszívták, vagy rágcsálták a dohányt, amely nikotintartalma miatt stimulánsként lehetett hasznos. A kandalló egy 9500 éve kiszáradt mocsárnál épített sárkunyhóban állt – ma a terület Nagy-sóstó-sivatagként ismert.

„Globális szempontból a dohány a mámorító növények királya, s most közvetlenül vissza tudjuk vezetni a kulturális gyökereit egészen a jégkorszakig”
– fogalmazott Daron Duke, a nevadai Távnyugati Antropológiai Kutatócsoport régésze. A megtalált magok egy sivatagi, vadon élő dohánynövénytől, a Nicotiana attenuatától származnak, amely még ma is megtalálható a környéken. Duke elmondta:
„Ezt a fajtát sosem domesztikálták, ugyanakkor máig használják az őslakosok ebben a régióban.”
Korábban egy Alabama államban talált pipát tartottak az első dohányzással kapcsolatos leletnek – a 3300 éves tárgyban nikotinmaradványokra bukkantak.
