Amint arról júliusban beszámoltunk, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új frontot nyit az egészségkárosító szokások visszaszorításában: ezúttal az alkoholos italok kerültek célkeresztbe. A szervezet egy, a dohánytermékekhez hasonló szabályozási rendszert javasol, amelynek része lenne a figyelmeztető feliratok bevezetése, a reklámtilalom, valamint az egységes, márkamentes csomagolás. A hosszabb távú cél egy átfogó, szigorú szabályozás kialakítása, amely az adóterhek fokozatos növelésével és jogi eszközökkel kényszerítené vissza az alkoholfogyasztást.
A globális alkoholipar erőteljes lobbitevékenységbe kezdett a WHO terve ellen. A Reuters által áttekintett levelek és e-mailek azt mutatják, hogy olyan vállalatok, mint a Heineken, a belga sörgyárak és a mexikói tequilagyártók aktívan nyomást gyakoroltak a kormányokra, hogy ellenezzék a szigorúbb szabályokat.
A lobbitevékenység eredménye
A WHO szerint nincs biztonságos alkoholfogyasztási szint, hivatkozva az alkoholfogyasztás és a súlyos egészségügyi kockázatok közötti összefüggésekre. Az iparági csoportok azonban vitatják ezt a következtetést, és azzal érvelnek, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás alacsony kockázatú lehet, ami egyre növekvő konfliktust tár fel a közegészségügyi hatóságok és az alkoholgyártók között.
A vita az ENSZ által támogatott, a nem fertőző betegségek leküzdésére irányuló megállapodásról folytatott tárgyalások során érte el csúcspontját, amelyek közül sok az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódik. A megállapodás korai tervezetei olyan, a WHO által támogatott intézkedéseket tartalmaztak, mint az alkoholadók emelése, a boltokban történő értékesítés korlátozása vagy a reklámozás korlátozása. Ám szeptemberre – a lobbitevékenységet követően – ezeket a javaslatokat enyhébb megfogalmazásúakká alakították, és csupán arra buzdították az országokat, hogy „fontolják meg” az ilyen intézkedéseket. A reklámozásra vonatkozó korlátozásokat például teljesen elvetették. A WHO tisztviselői is elismerték, hogy a folyamatot erősen befolyásolta az iparág nyomása.
Konkrét példák is mutatják, hogyan befolyásolta a lobbizás az eredményeket. A Reuters által megszerzett levelek és e-mailek tanúsága szerint a mexikói tequilagyártók például arra ösztönözték kormányukat, hogy ellenezze az adóztatásra és a hozzáférhetőségre vonatkozó javaslatokat, míg a Heineken arra törekedett, hogy a reklámtilalmat olyan szöveggel váltsák fel, amely csak a kiskorúaknak szóló reklámokat tiltja. A belga sörgyárak kritizálták saját egészségügyi miniszterüket, mert „radikális álláspontot” képviselt, amely nemcsak a káros alkoholfogyasztás, hanem mindenféle alkoholfogyasztás visszaszorítását szorgalmazta. Ezek a beavatkozások hozzájárultak ahhoz, hogy a végleges ENSZ-tervezet szövege jelentősen enyhébb lett, mint a korábbi tervezeté.
Csatát nyertek, de a háború tovább tart
Az alkoholgyártó cégek azzal védekeznek, hogy bevett gyakorlat a véleményük megismertetése a döntéshozókkal. Arra hivatkoznak, hogy a káros visszaélés és a mérsékelt fogyasztás közötti különbségtétel hatékonyabb és igazságosabb politikát eredményez. Az iparág képviselői azt is állítják, hogy céljuk nem a közegészségügyi intézkedések gyengítése, hanem azok bizonyítékokon alapuló és kiegyensúlyozott jellegének biztosítása volt.
A WHO tisztviselői ezzel szemben úgy vélik, hogy az olyan szélsőséges esetekre való összpontosítás, mint az ittas vezetés, figyelmen kívül hagyja az egészségre gyakorolt szélesebb körű hatásokat, és ragaszkodnak ahhoz, hogy erőteljesebb fellépés szükséges az alkohollal kapcsolatos káros hatások ellen.
A harc nemcsak a közpolitikai intézkedésekről szól, hanem a közvélemény befolyásolásáról is. 2022 óta a WHO egyre több jelentést és kiadványt jelentet meg, amelyekben az alkoholfogyasztás kockázataira figyelmeztet, és 2023-ban azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy az alkoholfogyasztás semmilyen mértékben sem biztonságos. Erre válaszul olyan vállalatok, mint a Diageo és a Carlsberg, fokozta lobbitevékenységét és kommunikációs stratégiáját, és a mérsékelt alkoholfogyasztást társadalmi és mentális szempontból előnyösnek állította be.
A szakértők azonban óvatosságra intenek, mivel az iparág elsődleges motivációja a profit. A konfrontáció eszkalálódása aláhúzza a(z állítása szerint) közegészségügyi célokért küzdő WHO és a hatalmas globális italipar közötti folyamatos küzdelmet, amelyben utóbbi most csatát nyert, ám a háború minden bizonnyal folytatódni fog.
Borítóképünk illusztráció (Fotó: Savann Prak / Unsplash)
