A világ nyolcadik vezető halálozási oka a dohányzás – állapította meg a hétfőn Dublinban bemutatott, a Globális betegségteher-tanulmány adatai alapján készült kutatás. A Dohányzásellenőrzési Világkonferencián a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mutatók és Értékelések Intézetének (IHME) kutatói kiemelték, hogy a becslések szerint 2023-ban 7 millió ember – 5,59 millió férfi és 1,77 millió nő – halála köthető dohányzás okozta megbetegedésekhez.
Lehetséges a füstmentes nemzedék felnevelése?
A The Guardian szerint, bár az Egyesült Királyságban 1990 óta 45%-kal csökkent a dohányzással összefüggő halálesetek száma – ideértve a dohányzást, a rágódohány-használatot és a passzív dohányzást is –, globálisan ezzel szemben 24,4%-kal nőtt ez az arány. Angliában egyébként a kormány tavaly törvényjavaslatot tett a 2009. január 1. után születettek dohánymentes generációvá tételére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a most 16 évesek vagy az annál fiatalabbak számára bűncselekmény lesz cigarettát vásárolni – írta akkor a BBC.
Már a tavaly tavaszi javaslat előterjesztésekor több ország is csatlakozott Anglia dohányzás elleni harcához, például Skócia is támogatta az új szabályozás bevezetését – írtuk meg korábbi cikkünkben. A korosztályos tiltás egy nagyobb közegészségügyi stratégia része, amely szerint a köztéri dohányzást is szigorítanák. Emellett Angliában, Walesben és Észak-Írországban a dohány- és nikotintartalmú termékek, mint az elektromos cigaretta, árusítása engedélyköteles lesz.
Társadalmi és gazdasági következmények
„Míg néhány országban javuló tendencia figyelhető meg, mások aggasztó mértékben haladnak az ellenkező irányba. Ez sürgeti a hatékony dohányzásellenes stratégiák gyorsabb és szigorúbb bevezetését”
– emelte ki tanulmánya prezentációjában Brooks Morgan, az IHME kutatója. Az Argentin Klinikai és Egészséghatékonysági Intézet (IECS) Bolíviában, Hondurasban, Nigériában, Paraguayban és Uruguayban gyűjtött adatokat a dohányzás társadalmi hatásairól. Számításaik szerint a dohányzás több mint 41 000 halálesetet okozott az öt alacsony- és közepes jövedelmű országban, és közel 4,3 milliárd dollár (kb. 1 440,5 milliárd forint) költséggel járt.
Ez a pénzügyi deficit az orvosi kiadásokat, a kiesett termelékenységet és az informális ápolást jelenti. Natalia Espínola, az IECS egészségügyi közgazdaságtanért felelős koordinátora elmondta:
„Ez az összeg az érintett országok együttes GDP-jének körülbelül 1%-át teszi ki.”
Mi a helyes út?
A konferencián felszólalt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója is, aki szerint a dohányipar agilis módon alkalmazkodik a fogyasztók egészségtudatos, alternatívát kereső életmódjához. Például az ízesített e-cigaretták piacra dobásával próbálják a dohánygyártó cégek magukhoz csábítani a vásárlókat. Cassandra Kelly-Cirino, a Nemzetközi Unió a TBC és Tüdőbetegségek Ellen vezetője hozzátette: „Nincs olyan, hogy egészséges dohánytermék”, ezért szigorúbb hatósági és törvényhozói fellépésre van szükség.
Ugyanakkor a kínai Fudan Egyetem kutatói rendhagyó megoldással álltak elő a leszokás elősegítésére: egy mesterséges intelligenciával támogatott mobilalkalmazás személyre szabott játékokkal és üzenetekkel segíti a dohányzásról való leszokást. Egy 272 dohányos bevonásával végzett teszt szerint az alkalmazást használók 17,6%-a szokott le, míg a kontrollcsoportban csupán 7,4%-nak sikerült.
Borítókép: Unsplash/Luka Malic
