A nikotinpárnák piaca világszerte gyorsan növekszik, és a termék melletti fő érv az, hogy csökkenti a dohányzáshoz képest a káros anyagok bevitelét. Azonban a használat terjedésével egyre nagyobb figyelmet kap egy kevésbé hangsúlyozott probléma: a szájüregben, különösen a párna elhelyezési pontján kialakuló helyi elváltozások ügye. Bengt Wiberg, a Protex® Barrier Technology svéd feltalálója szerint ez az iparág egyik „elefánt a szobában” típusú kérdése, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni – írja a Tobacco Journal International.

Wiberg állítása szerint a napi használók körében a szájnyálkahártya-elváltozások rendkívül gyakoriak, akár a felhasználók 70–95%-át is érinthetik. A hagyományos, dohányt tartalmazó snüssz esetében is ismert jelenségről van szó, de szerinte a modern, dohánymentes nikotintasakok (amelyet fehér snüssznek is neveznek) esetében a károsodás gyorsabban jelentkezhet és súlyosabb lehet. Klinikai megfigyelések alapján ezek az elváltozások akár hónapokig, sőt egy évig is fennmaradhatnak.

A feltaláló úgy véli, hogy ezek a problémák nem elkerülhetetlenek, hanem tervezési hibából fakadnak. Az általa kifejlesztett Protex® Barrier Technology célja, hogy megakadályozza a nikotinpárna tartalmának közvetlen érintkezését az ínnyel. A technológia egy vízálló réteget alkalmaz az íny felőli oldalon, miközben a másik oldalon továbbra is biztosítja a nikotin és az ízesítők felszabadulását. Állítása szerint ez nem rontja a nikotinfelszívódást, mivel az elsősorban nem az ínyen keresztül történik.

Egy 2025-ös pilot tanulmány – amelyről mi is írtunk a Tobacco 2025/07-es számában – szerint azoknál a felhasználóknál, akik ilyen védőréteggel ellátott termékre váltottak, jelentős javulás volt megfigyelhető a szájüregi egészségben. A súlyos nyálkahártya-elváltozások teljesen megszűntek, az ínyirritáció pedig jelentősen csökkent. A vizsgálatban részt vevő fogorvosok többsége ajánlotta is ezt a technológiát azoknak, akik továbbra is nikotinpárnákat használnak.

Wiberg szerint az iparág eddig inkább a dohánymentességet hangsúlyozta, miközben a helyi szájüregi hatásokat háttérbe szorította. Úgy véli, a jövőben a szabályozók egyre inkább a „biztonságosabb tervezést” fogják megkövetelni, és ha az iparág nem reagál, korlátozásokkal szembesülhet. Az ő értelmezésében a versenyelőnyt az jelentheti, ha a gyártók bizonyítani tudják, hogy termékeik nemcsak általános értelemben kevésbé ártalmasak, hanem a szájüreg egészségét is jobban védik.

Borítókép forrása: CoEHAR / Tobacco