Egy több mint 30 ezer japán felnőtt adatait vizsgáló kutatás szerint a hevített dohánytermékek jelenlegi használata összefüggött a magas vérnyomás későbbi kialakulásának nagyobb kockázatával, ugyanakkor az eredmények nem bizonyítják az ok–okozati kapcsolatot – írja a NewsMedical.net.

Az eredmények

A Hypertension Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vizsgálat 30 979, kezdetben magas vérnyomással nem rendelkező japán felnőtt adatait elemezte. A résztvevőket dohányzási szokásaik alapján öt csoportba sorolták: soha nem dohányzók, jelenlegi hevített dohánytermék-használók, hagyományos cigarettát fogyasztók, kettős használók és korábbi dohányosok. Az átlagosan 2,8 éves követés során a magas vérnyomás a soha nem dohányzók 5 százalékánál, a hevített dohánytermékeket használók 8 százalékánál, a cigarettázók 9 százalékánál, a kettős használók 8 százalékánál, a korábbi dohányosoknak pedig 9 százalékánál jelent meg.

Az elsődleges, súlyozott elemzésben a hevített dohánytermékek jelenlegi használata statisztikailag szignifikánsan magasabb hipertóniakockázattal járt a soha nem dohányzókhoz képest. Hasonló összefüggést találtak a jelenlegi cigarettázók, a kettős használók és a korábbi dohányosok esetében is. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat összefüggést, nem pedig bizonyított okozati kapcsolatot mutat a hevített dohánytermékek használata és a magas vérnyomás között.

Az eredményeket több lehetséges biológiai mechanizmus is alátámaszthatja. Korábbi kísérleti vizsgálatok szerint a hevített dohánytermékek használata oxidatív stresszel, endothelfunkció-zavarral, gyulladásos folyamatokkal, az artériák merevségével, valamint a vérnyomás és a pulzushullám-terjedési sebesség akut emelkedésével járhat. A nikotin a szimpatikus idegrendszer aktiválásán és a katekolaminok felszabadításán keresztül szintén hozzájárulhat az érszűkülethez és a vérnyomás emelkedéséhez.

Vannak gondok a kutatással

A kutatás értelmezését azonban több korlát is nehezíti. A dohányzási státuszt csak a vizsgálat kezdetén rögzítették, így nem lehetett követni, ki váltott terméket, hagyta abba vagy kezdte újra a használatot. A jelenlegi hevített dohánytermék-használók korábbi cigarettázásáról, valamint a használat intenzitásáról és időtartamáról sem állt rendelkezésre megfelelő információ.

A statisztikai kapcsolat több érzékenységi elemzésben sem maradt szignifikáns, például amikor a követési időt is figyelembe vették. A kutatás emellett nem tudta megállapítani, hogy a hevített dohánytermékekhez kapcsolódó kockázat kisebb, nagyobb vagy hasonló-e a hagyományos cigarettázáséhoz.

A szerzők szerint az eredmények azért lehetnek fontosak, mert Japánban és más ázsiai országokban egyre elterjedtebbek a hevített dohánytermékek. A tanulmány ugyanakkor további, részletesebb kutatásokat tesz szükségessé, amelyek figyelembe veszik a korábbi és kumulatív dohányexpozíciót, valamint a termékhasználat változásait.

Az eredmények így jelenleg elsősorban arra utalnak, hogy a hevített dohánytermékeket is érdemes figyelembe venni a hipertónia és a kardiovaszkuláris kockázat vizsgálatakor.

A közelmúltban a magas vérnyomás kockázata és az e-cigaretta-használat közötti kapcsolatot vizsgáló kutatásról is beszámoltunk, itt.