Az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálatának jelentése szerint a Földön a második legmelegebb novembert regisztrálták, a globális átlaghőmérséklet 14,10 Celsius-fok volt. Ez valószínűsíti, hogy 2024 a valaha mért legmelegebb évként vonul be az emberiség történelmébe – írja az Associated Press hírügynökség.

A tavalyi év volt a legmelegebb az emberi eredetű éghajlatváltozás és az El Niño-jelenség miatt. Az idei hőmérséklet azonban még ennél is magasabb, a globális átlaghőmérséklet 0,14 Celsius-fokkal több a tavalyi év azonos időszakánál. A tudósok rekordöntést vártak 2024-re, s úgy fest, prognózisuk beigazolódik.

Jennifer Francis éghajlatkutató arra figyelmeztet, hogy a gyors ütemű felmelegedés pusztító hatással van a környezetre és az ökoszisztémákra. A növények és állatok nehezen alkalmazkodnak a változó éghajlathoz, ami a kihalási arányok növekedéséhez és a természetes táplálékhálózatok megszakadásához vezet. A mezőgazdaság is szenved: a beporzók visszaszorulnak, a kártevők pedig „virágoznak”.

Az AP cikke szerint az éghajlatváltozás fő oka a fosszilis energiaforrások, például a szén, az olaj és a földgáz elégetése. Ezáltal nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, ami a hő megkötéséhez és a globális felmelegedés felgyorsulásához vezet. A szakértők szerint az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti idők átlaghőmérsékleténél maximum 1,5 Celsius-fokkal magasabbra korlátozzuk.

Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese hangsúlyozza, hogy bár a Párizsi Klímamegállapodás nem sérült, az ambiciózus éghajlatvédelmi intézkedések végrehajtása sürgetőbb, mint valaha. A jelentés kiemeli, hogy azonnali és tartós intézkedésekre van szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében.