Amint arról a TobaccoMagazin.hu-n októberben beszámoltunk, 2022-ben a világ 10 leginkább fogyasztott szeszes itala között az első helyet nem más foglalta el, mint a sör. Ez az ital hagyományosan a harmadik leginkább fogyasztott folyadék a világon a víz és a tea után, a globális piac mérete tavaly 793,7 milliárd dollárra rúgott.

Az elemzést készítő Insider Monkey befektetési tanácsadói szerint a prémium- és alacsony kalóriatartalmú sörök iránti általános kereslet, a kézműves sörök növekvő népszerűsége, valamint az elosztóhálózatok folyamatos bővülése a feltörekvő országokban várhatóan a következő években is tovább fogja hajtani a globális sörágazat növekedését.

S bár a söripar rövid távon szép éveknek nézhet elébe, a távoli jövőben sötét fellegek gyülekeznek. Ennek oka a klímaváltozás, amely rendkívül negatívan hathat erre az ágazatra is.

Sörhiány léphet fel

A japán Asahi sörgyár által végzett elemzés szerint a globális felmelegedés a következő 30 évben jelentősen csökkenteni fogja az árpatermést és a komló minőségét – figyelmeztetett a Financial Times beszámolója szerint Kacuki Acusi vezérigazgató még szeptemberben.

Franciaország tavaszi árpatermése 2050-re 18 százalékkal csökkenhet az ENSZ 4 Celsius-fokos (legsúlyosabb) felmelegedési forgatókönyve szerint, míg Lengyelország termése 15 százalékkal zsugorodna az Asahi számításai szerint. Csehországban, a világ egyik legnagyobb komlótermelőjében a komló minősége ugyanezen becslés szerint szintén 25 százalékkal csökkenhet.

Az Asahi előrejelzése szerint a franciaországi termés 10 százalékkal, a lengyelországi 9 százalékkal, a csehországi komló minősége pedig 13 százalékkal csökken a 2 Celsius-fok alatti felmelegedési forgatókönyv szerint. Az ENSZ azonban 2,6 °C-os hőmérséklet-emelkedést jósol, így feltehetőleg a két számítás közti mértékű mennyiségi és minőségi romlás várható.

„Bár a melegebb időjárás miatt a sörigény növekedhet, és lehetőséget jelenthet számunkra, az éghajlatváltozásnak komoly hatása lesz. Fennáll a veszélye annak, hogy nem leszünk képesek elegendő sört előállítani” – fogalmazott Kacuki, aki 2021 óta vezeti a japán sörgyárat – a Financial Timesnak.

A szélsőséges időjárási viszonyok már most is zavart okoznak az árpatermésben. A maláta és az árpa ára Európában 2022-ben rekordmagas volt, és Kacuki azt állítja, hogy az éghajlatváltozásnak még az ukrajnai orosz inváziónál is nagyobb a hatása. Az árak ugyan azóta mérséklődtek, de a jelentések szerint a 2023-as termés ára idén nyáron mintegy 100 euróval volt magasabb a korábbi átlagoknál.

„Ezért nemcsak a saját intézkedéseinket tesszük meg, hanem az iparág többi tagjával és a társadalom egészével együttműködve még keményebben kell dolgoznunk az éghajlatváltozás kockázatainak mérsékléséért” – tette hozzá az Asahi vezérigazgatója. A japán söróriás a Microsofttal és egy agrártechnológiai céggel együttműködve megkezdte a betakarítás mennyiségének és minőségének nyomon követését a gazdaságokban. Tervezi továbbá, hogy januárban globális beszerzési központot nyit Szingapúrban, amely központosítja a kulcsfontosságú összetevők beszerzését az ellátási lánc esetleges zavarainak jobb kezelése érdekében.

Más nemzetközi sörgyártók is befektetnek a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokba. A Budweisert gyártó AB InBev a szárazságnak ellenálló árpafajtákba fektetett be Afrikában, míg a Carlsberg célja, hogy 2040-re teljesen regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazzon.

Eltűnőben a kiváló európai aromakomló

A Cseh Tudományos Akadémia tanulmányában a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha nem dolgoznak ki gyors alkalmazkodási lehetőségeket, az európai komló termesztése egyre nehezebb lesz a terméshozamot és az alfasavtartalmat befolyásoló éghajlatváltozás miatt.

A kutatók felvázolták, hogy 2050-re Európában 4-18 százalékkal csökken a hagyományos aromakomlók terméshozama, valamint 20-31 százalékkal az alfasavtartalmuk. A kutatás, amely részletesen vizsgálta a komlótermést és az alfasavtartalmat, megállapította, hogy mindkettő már az 1970-es évek óta folyamatosan csökken, és ez a tendencia folytatódni fog.

A kutatásban a tanulmány vezető szerzője, Martin Mozny és csapata az európai sörkomlótermő régiók 90 százalékának terméshozamát és alfasavtartalmát vizsgálta Németországban, a Cseh Köztársaságban és Szlovéniában 1971 és 2018 között. Azt találták, hogy 1994 óta a komló 20 nappal korábban kezd érni, a termelés pedig évente 0,2 tonnával csökkent hektáronként.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók figyelmeztettek: „Mivel a kiváló minőségű aromakomló termesztése viszonylag kis, megfelelő környezeti feltételekkel rendelkező régiókra korlátozódik, fennáll annak a komoly veszélye, hogy a termelés nagy részét az egyes hőhullámok vagy aszályos szélsőségek fogják érinteni, amelyek a globális éghajlatváltozás hatására valószínűleg fokozódni fognak.”

Ugyanakkor a cseh kutatók szerint van remény az ágazat számára, de a jövője a komló nemesítésének tudományában bekövetkező fejlődésen múlik, amely ellenállóbbá válik az éghajlati változásokkal szemben. A közelmúltban több ilyen projektről is beszámoltunk a TobaccoMagazin.hu-n: áprilisban arról írtunk, hogy egy spanyol startup beltéri komlótermesztéssel kísérletezik, hogy csökkentse e tevékenység időjárási kitettségét. Májusban pedig a Transylvania nevű komlófajtáról adhattunk hírt – a szárazságtűrő komlófajtát Erdélyben nemesítették.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)