Az ártalomcsökkentésnek nincsen egy egzakt, mindenki által elfogadott definíciója. A Harm Reduction International (Nemzetközi Ártalomcsökkentés, HRI) londoni székhelyű civilszervezet meghatározása alapján elmondhatjuk, hogy az ártalomcsökkentés olyan politikákat, programokat és gyakorlatokat jelent, amelyek célja valamilyen káros szenvedély gyakorlásával, az azzal kapcsolatos közpolitikákkal, valamint törvényekkel kapcsolatos negatív egészségügyi, társadalmi és jogi hatások minimalizálása. „Az ártalomcsökkentés az igazságosságon és az emberi jogokon alapul. A pozitív változásra és az emberekkel való együttműködésre összpontosít, anélkül, hogy ítélkezne, kényszerítené vagy diszkriminálná őket, vagy a támogatás előfeltételeként megkövetelné, hogy felhagyjanak a szenvedélyük gyakorlásával” – írja a HRI a honlapján.

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés

A University of Bath Tobacco Tactics nevű oldala – amely a dohányiparral kapcsolatos kutatásokra fókuszál – az alábbiakat írja a témában:

„Az ártalomcsökkentés fogalma, amelyet először a tiltott kábítószerekkel kapcsolatban használtak, olyan politikákra és programokra utal, amelyek célja a függőséget okozó viselkedésből származó ártalmak csökkentése az egyének, valamint a közösség és a társadalom számára, amelyben élnek. Az ártalomcsökkentés felismeri, hogy bár az elsődleges cél az absztinencia, ez nem mindig érhető el. Hatékonyabb megközelítés lehet az emberek segítése abban, hogy kevésbé káros alternatívákra térjenek át.”

Mint írják, a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés (THR, tobacco harm reduction) fogalma a dohányosok körében a dohányzásból eredő betegségek (morbiditás) és halálozás (mortalitás) szintjének csökkentésére utal. Bár a dohányfüstnek történő kitettség teljes megszüntetése a leghatékonyabb az ártalomcsökkentés terén, a THR elismeri, hogy ez nem mindig érhető el, és a dohányosok nem mindig szoknak le. Ezért a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés a le nem szokó dohányosok esetében elsődleges célként azt támogatja, hogy a felhasználók térjenek át a nikotin- és dohányfogyasztás potenciálisan kevésbé káros formáira.

Az emberek elsősorban azért dohányoznak, mert nikotinfüggők, de – amint arról cikksorozatunk korábbi cikkeiben többször is írtunk – a legtöbb kárt a dohányfüstben megtalálható káros vegyi anyagok okozzák. A nikotinhoz számos termékből lehet hozzájutni, amelyek különböző mértékben károsak és függőséget okoznak.

„Az ártalmak ezen »spektrumának« a csúcsán a hagyományos, égéssel járó dohánytermékek (pl. cigaretta) állnak, míg az alján a nikotint tartalmazó gyógyászati készítmények (pl. nikotinpótló terápia, NRT) találhatók. Nehéz meghatározni (mivel a hosszú távú kutatások jelenleg is zajlanak) a többi termék pontos helyét ebben a spektrumban, különösen az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásukat”

– áll a University of Bath már említett weboldalán.

Hogyan csökkenthetők az egészségügyi kockázatok?

Természetesen a legjobb módja a dohányzáshoz köthető ártalmak teljes csökkentésének, ha el sem kezdünk dohányozni. A dohányosok számára a legjobb megoldást pedig az jelenti, ha teljesen felhagynak káros szenvedélyükkel, azaz leszoknak minden nikotin- és dohánytermék fogyasztásáról. Ám nem minden dohányos tud leszokni, így számukra az ártalomcsökkentésről történő tájékozódás játszhat szerepet abban, hogy csökkentsék a dohányzásból eredő megbetegedések kockázatát. Hiszen léteznek ma már potenciálisan kevésbé káros füstmentes technológiák, mint például a dohányhevítéses technológiák, amelyek égés helyett hevítik a dohányt vagy a nikotint, ezáltal nem keletkezik füst és nincsen égéstermék sem.

Az égés megszüntetésével – a füstmentes technológiáknál, mint pl. elektromos cigaretta, hevített dohánytechnológia, nikotinpárna – a használat során keletkező káros vegyi anyagok szintje jelentősen csökken. A károsanyag-kitettség visszaszorítása révén a füst nélküli technológiák előrelépést jelenthetnek a hagyományos dohánytermékekhez képest az ártalomcsökkentés tekintetében, azonban az egészségkárosító hatással való összefüggés vizsgálatára még hosszú távú kutatások szükségesek.

A tiltás nem mindig járható út

Természetesen az egészségügyi kockázatok csökkenthetők jogi úton is, egyes országok próbálkoznak is a dohányzással kapcsolatos tilalmak minél szélesebb körű kiterjesztésével, valamint a jövedéki adók jelentékeny emelésével is. Ám ez nem feltétlenül a legjobb út. A KPMG 2022 nyarán megjelent Illicit cigarette consumption in the EU, UK, Norway and Switzerland – 2021 results (Illegális cigarettafogyasztás az EU-ban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban – 2021-es eredmények) című tanulmánya is ezt támasztja alá. Ebben a francia példát vizsgálva – ahol Európában elsőként vezették be az egységes csomagolást, roppant magasak az adók, valamint a kombinált egészségvédelmi figyelmeztetések is szerepelnek a dobozokon – arra jutott a KPMG, hogy ezek az intézkedések érdemben nem csökkentik a fogyasztást, ugyanakkor az illegális kereskedelmet növelik.

A KPMG arra is rámutatott, hogy például Svédországban, ahol a füstmentes alternatíváknak nagy hagyományuk van (pl. snüssz, nikotinpárna), a cigarettát fogyasztók száma az európai átlag töredékére csökkent, s a népegészségügyi mutatók is egészen más képet mutatnak.

A cikk megjelenését a Philip Morris Magyarország Kft. támogatta.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Ziko Iiu / Unsplash)

A cikk a Tobacco 2022/11-es számában jelent meg.