Biró Marcell a Világgazdaságnak adott interjúban értékelte a tíz éve, 2013. július 1-jén életbe lépett trafiktörvényt. Elmondása szerint a leghatározottabban egyetért azzal, hogy a trafikrendszer legnagyobb sikere hogy a rendszeresen dohányzó 18 év alattiak száma a felére csökkent. Emellett a felnőtt lakosság körében a rendszeresen dohányzók száma 10 százalékkal csökkent.
„(…) a felnőtt dohányosok találnak maguknak trafikot, ha akarnak, a lakosság 99 százaléka olyan településen él, ahol elérhetők ezek a termékek, az országos lefedettség vonatkozásában nincs probléma, viszont sokkal szabályozottabb környezetben tudjuk biztosítani a dohánytermékekhez való hozzáférést. (…) Jelenleg 5848 dohánybolt működik Magyarországon, a 99 százalékos lefedettséget figyelembe véve azt gondolom, hogy nem időszerű új trafikok nyitása. Ez ugyan nem a hatóság, hanem a kormány döntése, de tudtommal nincs is szándék új koncessziós pályázat meghirdetésére”
– fogalmazott Biró Marcell az interjúban. Mint mondta, a Nemzeti Dohányboltokban az ország bármely pontján ugyanolyan színvonalú szolgáltatást kapnak a betérő vásárlók. Tavaly az SZTFH Biró Marcell szerint az ország minden trafikjában végzett ellenőrzést, s nem találtak kirívó szabálytalanságokat. (Az SZTFH dohányügyekkel kapcsolatos 2022-es munkájáról a Tobacco 2023/07-es számában írtunk hosszabban.)
„Az Európai Bizottság arra kötelezi a tagállamokat, hogy növeljék a jövedéki adó mértékét, tehát drágítsák a dohánytermékeket. Ez értelemszerűen nálunk más következményekkel jár, mint például Belgiumban vagy Ausztriában, hiszen a schengeni határokkal érintett ország vagyunk. Ha Magyarországon jelentősen emelkedik az ár, többen lesznek érdekeltek abban, hogy illegálisan hozzanak be dohánytermékeket, ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben vagyunk. Bár ez nem az SZTFH, hanem a NAV felügyeleti kompetenciájába tartozó terület, annyi azonban elmondható, hogy a 2022. évben 25,2 millió szál cigarettát foglaltak le mintegy 2 milliárd forint értékben”
– jelentette ki Biró Marcell, aki szerint helyes döntés volt, hogy tíz évvel ezelőtt a trafikrendszer létrehozásában „egy patrióta gazdaságpolitikai megfontolás is szerepet játszott”. „(…) a 2013-ban felállított rendszernek köszönhetően tudjuk biztosítani a kistelepüléseken a dohány- és egyéb termékekhez való hozzáférést. A korábbi szabályozás mellett biztos vagyok benne, hogy messze nem lenne 99 százalékos az országos lefedettség, hiszen a nagy üzletláncoknak nem áll érdekükben kisebb falvakban boltot nyitni” – tette hozzá az SZTFH elnöke.
Arra a kérdésre, hogy a kisboltként működő trafikokba sok olyan felnőtt is betérhet, aki egyébként nem dohányzik, Biró Marcell így válaszolt:
„(…) valóban, ez egy komoly dilemma, lehet olyan olvasata is, hogy nem dohányzó embereket terelünk a trafikokba, kockáztatva azt, hogy kísértésbe esnek. De van egy másik, nagyon fontos oldala: ezek az egységek sok esetben a kisboltokat pótolják a falvakban. Korábban ugyan volt vita arról, miért kell jégkrémet árulni egy dohányboltban, de úgy gondolom, ez rendeződött, mára nem látok feszítő társadalmi konfliktust ebben a kérdésben. Folyamatosan vizsgáljuk, milyen termékeknek van helyük a trafikokban”.
