Amint arról októberben beszámoltunk, Várhelyi Olivér egészségügyért felelős uniós biztos szorgalmazná, hogy – a Magyarországon 2011-ben bevezetett – népegészségügyi termékadót (chipsadó) az Európai Unió tagállamaiban is alkalmazzák. Az Európai Bizottság (EB) tervezett Szív- és Érrendszeri Egészségügyi Terve, amelyet várhatóan decemberben mutatnak be, három pillérre épül: megelőzésre, korai felismerésre és kezelésre – írja a tervezetet megszerző Euractiv.
A dokumentum szerint az EU eddig nem tett eleget az életmóddal összefüggő fő kockázati tényezők – az alkohol, a nikotintartalmú termékek, valamint az ultrafeldolgozott élelmiszerek – visszaszorításáért. Ennek kezelésére az EB 2026-tól uniós szintű adókat vezetne be a magas zsírtartalmú, cukor- és sótartalmú, erősen feldolgozott élelmiszerekre és az úgynevezett „alcopopokra” (üdítőnek látszó alkoholos italok), továbbá 2027-re átdolgozná a dohányzás-ellenőrzési szabályokat, azzal a céllal, hogy 2040-re 5% alá csökkentse a felnőttkori dohányzást.
A terv ambiciózus 2035-ös célokat fogalmaz meg, egyebek mellett a szív- és érrendszeri halálozás 20%-os csökkentését, valamint a hipertónia, a cukorbetegség és az elhízás diagnosztizálási és kontrollarányainak jelentős javítását. Ennek az „EU törődik a szívével” néven induló kezdeményezés személyre szabott, digitálisan támogatott ellátást ösztönöz, és 2027-ig segíti a tagállamokat nemzeti kardiovaszkuláris stratégiák kidolgozásában. Az EB továbbá javítaná az átoltottságot, csökkentené a női egészségben meglévő egyenlőtlenségeket, fejlesztené az étrendi szokásokat, és bővítené az MI- és adatvezérelt rendszerek alkalmazását.
A népegészségügyi termékadót először Magyarországon vezették be azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a cukros üdítők és sós rágcsálnivalók fogyasztását (mindkét termékkör kapható a Nemzeti Dohányboltokban is). Egy 2024-es kutatás szerint a bevezetés után valóban csökkent az egészségtelen termékek iránti kereslet, ám amikor a 2010-es évek közepén növekedni kezdtek a jövedelmek, az egészségtelen ételek fogyasztására is többet költöttek a magyarok. 2019-re már elérte, majd meg is haladta a 2011-es szintet. Az akkor még létező magyar Pénzügyminisztérium szerint az emelkedő reálbérek miatt a lakosság mindenből többet vásárolt – az egészséges és a chipsadós termékekből egyaránt.
