Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti
Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 99 napon kellett, összesen 212 091 üzemórára bekapcsolni – olvasható a lapunknak is megküldött sajtóközleményben.

A NAK által kiépített rendszernek az ötödik üzemelési éve volt a 2022-es esztendő, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd
forint megmentett termelési értéket jelent.

A talajgenerátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz, mint a rendszer használata nélkül lenne.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, nyáron széles körben terjedt az a tévhit, hogy a jégkármérséklő rendszer okozta a Kelet-Magyarországot is sújtó szárazságot. A „boszorkányüldözés” odáig fajult, hogy egyesek halálosan fenyegették meg a jégkármérséklő rendszer részeként működő manuális generátorok kezelőit.

Ugyanakkor tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt négy évben nem volt ilyen mértékű aszály.