Lovas Attila a műsorban elmondta, hogy az idei aszály nagyobb volt, mint bármikor. Megpróbáltak felkészülni arra, hogy a vízvisszatartás „üzemszerű lehetőség legyen”, ami azt jelenti, hogy a „káros” vizet vezessék el, de amúgy minden vizet lehetőség szerint tartsanak vissza – magyarázta a szakember, példaként említve, hogy belvízcsatorna-rendszereik kétmillió köbméter vizet képesek visszatartani. Ismertetése szerint a Körösön és a Tiszán lévő vízlépcsőkkel az idei aszály elejére mintegy 340 millió köbméter vizet tartottak vissza.
Áder János megjegyezte: az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása és fenntartása miatt ez a tevékenység komoly odafigyelést, szaktudást és előrelátást is igényel. Beszélt arról is, hogy a monitoringrendszernek nagy szerepe volt abban, hogy ez a „betárazás” tavasszal elkezdődött. Lovas Attila szerint ebben a rendszerben az aszálynak ugyanolyan fokozatai vannak, mint az árvíznek.
Az ex-államfő azon felvetésére, hogy napirendre kell-e venni egy csongrádi vízlépcső, tározó megépítését, Lovas Attila azt válaszolta, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálni, érdemes komplex rendszerben gondolkodni és – mint rámutatott – a vizet mindenhol kivezetni, ahol lehet.
„A mesterséges és természetes megoldások integrációjával kell a minél nagyobb mértékű vízvisszatartást megvalósítani Magyarországon”
– hangsúlyozta a vízügyi szakember. Lovas Attila elmondta, ha az ország növelni akarja az öntözött területeket, a rendelkezésre álló vízkészleteket is növelni kell. Idén a Tisza-völgyben több vizet tartottak vissza, mint amennyi érkezett – jelezte. Áder János kérdésére az igazgató azt mondta, hogy hasznosítani kellene azt az 530 millió köbméternyi vizet is, amely a szennyvíz megtisztításával jön létre.
