„Mi élünk az egyik legrövidebb ideig Európában, miközben mi élünk a legtovább krónikus betegségekkel. A gyógyszerek és kezelési lehetőségek ugyanolyanok, mint Nyugaton, de a környezeti ártalmakról nem tudunk eleget”

– nyilatkozta dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója,a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, elismert kardiológus a Füstmentes város nevű kampány indulásakor a Világgazdaságnak.

A főigazgató kiemelte, a magyar egészségügy valójában „betegségügy”, mert csak a tüneti kezeléssel foglalkozik, a megelőzéssel nem eléggé. A függősségekkel kapcsolatban legsúlyosabb problémaként a nikotinfüggősséget jelölte meg, mert a hagyományos cigaretta fogyasztói 100–120 daganat-, érelmeszesedés- és tüdőbetegségkeltő hatóanyagot visznek be a szervezetükbe.

Éppen ezért nevezte fontosnak a kétlépcsős leszoktatást, melynek első lépcsője egy kevésbé káros alternatívára való áttérés. Ezek lehetnek hevített dohánytermékek, vagy elektromos cigaretta.

„A függő embert nagyon nehéz leszoktatni, és ha nem sikerül, akkor azt kell végiggondolnunk, képesek vagyunk-e olyan alternatívát mutatni, amelynek köszönhetően tovább élhet, mert nem visz be annyi káros anyagot a szervezetébe”

– mondta a szakorvos.

Dr. Toldy-Schedel Emil pozitív példaként hozta fel az új-zélandi szabályozást, amiről korábban mi is beszámoltunk. Az ország 2025-től kezdődő füstmentességét célzó tervének részeként a tavaly 14 éves, vagy annál fiatalabb gyerekek már soha nem vehetnek majd dohányterméket az országban, végül pedig teljes dohányfüstmentességet szeretnének elérni. Ehhez ugyanakkor a már dohányzók számára megfelelő alternatívát kell nyújtani, ami mostanra már elérhető.