Bár még mindig magas, de a két évvel ezelőtti helyzethez képest 14 százalékkal csökkent a magyar dohányosok körében a hagyományos cigarettát fogyasztók aránya – hangzott el az eseményen, amelyen bemutatták a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-nek a dohányipari termékek ismertségére, elterjedtségére fókuszáló kutatását.

Valódi átalakulás

A nikotintermékeket fogyasztó válaszadók 70 százaléka számára a hagyományos cigaretta az elsődleges választás, ami 14 százalékkal alacsonyabb adat, mint a 2021-es (81 százalék). Ezzel párhuzamosan a hevítéses kategória több mint a kétszeresére nőtt (7-ről 16 százalékra), miközben a nikotinfogyasztók aránya lényegesen nem változott. „Valódi átalakulásnak lehetünk a szemtanúi” – fogalmazott dr. Pillók Péter, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója. Hozzá kell tenni, a hevített dohányterméket használóknak mindössze a 38 százaléka mondta azt, hogy csak e terméktípust fogyasztja, 62 százalékuk valamilyen más nikotinbeviteli módszerrel (jellemzően cigarettával) is él.

A hazai dohányosok 63 százaléka fontosnak tartja, hogy több tájékoztatást kapjon az alternatívákról, sőt a cigarettázók 29 százaléka egyenesen alulinformáltnak gondolja magát. „Ők azok, akik jellemzően tudják, hogy léteznek a dohányhevítéses termékek, és úgy gondolják, hogy ezek kevésbé károsak az egészségre, mint a hagyományos cigaretta, de ezen kívül nem rendelkeznek mélyebb információval ezekről” – emelte ki a kutató, aki szerint a megkérdezett cigarettafogyasztók 40 százaléka tartozik a jobban értesültek közé. Ők nem csupán többet tudnak a hevített dohánytermékekről, hanem jellemzőbb is rájuk, hogy ezt az alternatívát szintén szokták használni a hagyományos cigaretta mellett.

A kutatás adataiból kiderült továbbá, hogy két év alatt csökkent az e-cigaretta ismertsége a magyar lakosság körében (70-ről 65 százalékra), ám még így is a legismertebb új generációs terméktípusnak számít. Történt mindez annak ellenére, hogy az emberek e-cigarettákkal kapcsolatos informáltsága csökkent, miközben a terméket elsődlegesen használók köre nőtt (6-ról 8 százalékra). Miközben a hevített dohánytermékek ismertsége jelentősen nőtt 2021 és 2023 között, a nikotinpárnákkal kapcsolatban jóval kisebb növekedés volt megfigyelhető, s mindössze a magyarok egyharmada hallott a termékről, ráadásul csak a megkérdezettek 18 százaléka mondta azt az idei kutatásban, hogy bővebb információkkal is rendelkezik a termékkörről.

A svéd példa

Pedig az informáltság és a tudatosság emberéleteket menthet. „Svédország nagyon tudatos, az ártalomcsökkentett megoldásokat előnyben részesítő stratégiával másfél évtized alatt elérte, hogy a felnőttek körülbelül 5 százaléka használ hagyományos, éghető dohánytermékeket” – jelentette ki Nyíri Noémi addiktológiai konzultáns a felmérés eredményeinek bemutatását követő kerekasztal-beszélgetésen.

Nyíri Noémi hozzátette, hogy az európai kontinensen Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összefüggő megbetegedések (mint a tüdőrák, szájrák, COPD stb.), valamint az ezek okozta halálesetek száma. Az északi államban – ahol jellemzően a szájon át fogyasztott alternatívák (mint a snüssz és a nikotinpárna) az elterjedt ártalomcsökkentett megoldások – az uniós átlag felét se éri el a tüdőrákra visszavezethető halálozás. Ebben az országban az összes daganatos megbetegedésből is 41 százalékkal kevesebb van, mint Európa más országaiban.

A fiatalok a legnyitottabbak a váltásra

Persze a cigarettázók között is akad egy réteg, amelyre nem feltétlenül hatnak az észérvek: a kutatás szerint az alulinformált elzárkózók aránya itthon a cigarettafogyasztók 31 százalékát jelenti. Ők egyáltalán nem vagy csak minimális ismerettel rendelkeznek a dohányhevítéses termékekről, ráadásul nem is lennének nyitottak ezek megismerésére. „Hiába tudjuk, mennyire káros az egészségünkre, minden harmadik magyar felnőtt továbbra is dohányzik. Az sem elég elriasztó, hogy minden negyedik honfitársunk tüdőrákban hal meg, vagy hogy a dohányosok négyszer nagyobb eséllyel szenvednek szívkoszorúér-megbetegedésekben, és az agyvérzés is gyakoribb náluk” – vont szomorú mérleget a kerekasztal-beszélgetésen dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.

A felmérésben a hagyományos cigarettát fogyasztók 45 százaléka jelezte, hogy teljesen elzárkózik az új generációs termékekre váltástól, míg 38 százalékuk több információ birtokában kész lenne váltani ártalomcsökkentett termékekre. Ez a fajta nyitottság még magasabb az innovációra jellemzően fogékonyabb fiatal felnőttek körében: közülük csaknem minden másodikban (47 százalék) van meg ez a feltételes hajlandóság.

A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy Magyarországon a nők átlagon felüli arányban dohányoznak rendszeresen, valamint az is, hogy a legtöbb rendszeres dohányzó a 30-39 éves korosztályba tartozik.

Az országos, 18-65 éves lakosságra nézve reprezentatív felmérés a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megbízásából készült, 2021 után másodszor. 3000 fő megkérdezésével zajlott az adatfelvétel első szakasza, majd öt online fókuszcsoportos interjút készítettek a kutatók vegyesen klasszikus dohányterméket fogyasztók, hevített dohányterméket fogyasztók és nemdohányzók körében.