Melyik szektorban gyakorolja a legnagyobb hatást az AI?

A tapasztalataim alapján nem egy konkrét szektorban látom a legnagyobb hatást, hanem inkább azokban a környezetekben, ahol adottak bizonyos feltételek. Például, ha van elég jó minőségű adat, ha a folyamatok szabványosíthatók és ismétlődnek, ha erős a nyomás a hatékonyságnövelésre, és megvan hozzá a digitális érettség. Az ilyen helyeken sokkal gyorsabban és látványosabban tud érvényesülni az AI.

Azt is látom, hogy nagyon sok szektorban hasonló, horizontális funkciókban kezdik el alkalmazni: irodai folyamatok, HR, ügyfélszolgálat – ezek minden iparágban jelen vannak, és jó terepet adnak a kísérletezésre.

Tovább színezi a képet, hogy több szinten is tudunk hatni: egyrészt az egyéni produktivitásban, ahol a kollégák elkezdik a mindennapi munkájukban használni az AI-eszközöket – szövegírásra, elemzésre, kutatásra. Másrészt folyamatszinten, amikor egy cég saját fejlesztésekkel vagy testre szabott megoldásokkal építi be a technológiát. Összességében én azt tapasztalom, hogy azok a szervezetek profitálnak a legtöbbet, amelyeknél ezek a feltételek együtt vannak, függetlenül attól, hogy melyik iparágról van szó.

A magyarországi cégek hol állnak és hogy haladnak az AI alkalmazása terén?

Én most érzékelem – szinte vállalatmérettől függetlenül –, hogy egyre több vezető és tulajdonos keresi az AI-ban rejlő lehetőségeket. Sokan különböző fázisban vannak: van, aki már több éve beépítette egyes folyamataiba az AI-t, másoknál most zajlik a bevezetés, és sokan azzal szembesülnek, hogy nem tudnak addig elindulni, amíg a digitalizáció terén nincsenek meg az alapok: a megfelelő mennyiségű és minőségű, jól hozzáférhető adat, és az IT-infrastruktúra.

Mégis, a legnagyobb akadálynak az AI-hoz és digitalizációhoz kapcsolódó szükséges tudás hiányát látom, mert a megfelelő tulajdonosi és vezetői figyelem és fókusz nélkül csak a munkatársak shadow-AI eszközei jelenhetnek meg a munkában. Ezért sok céggel azon dolgozunk, hogy ne csak eszközöket vezessenek be, hanem közben tudást és képességeket is építsünk.

Egy pályázó szempontjából miért lehet fontos, hogy egy ilyen versenyre nevezzen?

Hiszek abban, hogy az ilyen versenyek nemcsak díjat adnak, hanem közösséget építenek. Azért tartom nagyon fontosnak, hogy minél többen nevezzenek jó gyakorlatokkal, mert a díjakon túl ez arról is szól, hogy közösen tanuljunk és inspiráljuk egymást. A résztvevőknek lehetőségük van megmutatni a saját megoldásaikat, összevetni másokkal, és ez sokszor új ötleteket, lendületet ad másoknak is.

Minél több jó gyakorlat kerül terítékre, annál gazdagabb lesz a közös tudás, amit mindenki hasznosíthat. Így a verseny nemcsak a legjobbak elismeréséről szól, hanem katalizátorként működik: megosztjuk a tapasztalatokat, gyorsítjuk az innovációt, és közösen emeljük magasabb szintre a régió AI-ökoszisztémáját.

Milyen pályázatokat látna szívesen a versenyen?

Nekem azok a digitalizációs és AI-fejlesztések a gyengéim, ahol a szervezet ki tudja használni azt, hogy egy ilyen transzformáció egyben a szervezet egészére tud pozitívan hatni. Amikor elkezdünk olyan dolgokat mérni, amiket eddig nem tettünk, és adatalapon döntéseket hozni, valamint elindítunk képzéseket az AI terén, mindez komoly lehetőséget ad, hogy fejlesszünk a szervezet egészének működését. Ilyen pozitív hatás lehet, amikor fejlesztjük a belső kommunikációt, megkérdőjelezzünk eddigi szokásokat és bevonjuk a kollégákat a közös gondolkozásba és priorizálásba. Mindez végeredményként kihat a szervezeti kultúra egészére.

Van-e favorit AI megoldása?

Nagyon sokan ma a generatív AI terén visznek fejlesztéseket a működésükbe, és ezek valóban sokszor pár hónapos, látványos projektek. Én az ügyfeleimnél azt szeretem a legjobban, amikor egy első egyszerű megoldásból ki tudunk bontani egy hosszabb fejlesztési ívet: amikor skálázhatóan további fejlesztésekre adnak lehetőséget, ha már letettük az alapokat. Ilyenek lehetnek első körben egyszerű dokumentum-digitalizációs projektek, vagy amikor a kollégák a saját belső adataikkal tudnak chatelni… Innentől kezdve sok további lehetőség nyílik meg az alapmegoldásra épített további felhasználási lehetőségekkel.

Milyen formában találkozott először AI-jal, van-e személyes jó élménye?

Bár nem az első találkozásom a AI-jal, de a legnagyobb hatást az életemre akkor hozta, amikor segítette a profilomat összepárosítani egy társkereső appban azzal a hölggyel, aki később a feleségem lett.

Mi a leggyakoribb tévhit, amit az AI kapcsán hallott?

A munkám során sokszor találkozom tévhitekkel, és az a feladatom, hogy segítsek a vezetőknek és a kollégáknak tisztábban látni. Egyik leggyakoribb negatív tévhit, hogy az AI rövid időn belül „elveszi a munkánkat”. Ez bizony előfordul, azonban jelenleg a legtöbbször inkább átalakítja a munkát: a monoton, ismétlődő feladatokat automatizálja. Mindeközben új típusú kompetenciákat teremt. Hosszú távon viszont egyre inkább számolni kell majd bizonyos típusú munkakörök csökkenésével. A pozitív oldalon gyakran hallom azt a túlzott várakozást, hogy az AI majd „minden problémát megold”. Valójában ez egy eszköz: óriási lehetőségekkel, de csak akkor hoz valódi értéket, ha megfelelő adatokkal, jól definiált folyamatokkal és emberi szakértelemmel párosul.

Azt tapasztalom a vállalatoknál, akikkel együtt dolgozom, hogy amikor sikerül ezeket a tévhiteket helyére tenni, akkor nyílik meg igazán a tér a tudatos, felelős és eredményes AI-használatra.

Borítókép: Koltai Balázs (Fotó: Draskovics Ádám)