A cigaretták ízesítésének korlátozása és a nikotinpótló terápia elérhetőségének növekedése együttesen azt eredményezheti, hogy csökkennek a dohányzás által okozott egészségügyi ártalmak társadalmi egyenlőtlenségei – írja a Tobacco Reporter a Nicotine and Tobacco Research című szakfolyóirat tanulmánya alapján.

A tanulmány vezető szerzője, Roberta Freitas-Lemos adjunktus szerint a társadalmi-gazdasági csoportok közötti várható élettartambeli különbségek több mint 30 százalékáért a dohányzás a felelős. A munkához a Fralin Biomedikai Kutatóintézet által gyűjtött adatokat használták fel egy kísérleti piac létrehozásával.

Freitas-Lemos elmondta, hogy a csoport lehetőséget látott arra, hogy a piacot felhasználva kiterjesszék a Fralin Biomedikai Kutatóintézet munkáját a méltányosság és a befogadás kérdésének az egészségügyi kutatásban való kezelésére.

„Rájöttünk, hogy felhasználhatunk egy meglévő adathalmazt, a mintát társadalmi-gazdasági státusz alapján kettéoszthatjuk, és összehasonlíthatjuk, hogy a bevezetett politikák hogyan befolyásolták a különböző csoportok vásárlási magatartását. A tanulmány megmutatta számunkra, hogy az ízkorlátozások csökkenthetik a dohányzással összefüggő betegségeket és a halálozási arányt”

– mondta közleményében.

A kutatók szerint ez arra is rámutat, hogy a dohányzást korlátozó intézkedéseket szélesebb kontextusban kell értékelni, mivel a cigaretta helyettesítésének módja nagyban függ attól, hogy milyen más termékek állnak rendelkezésre.

A kísérleti dohánypiacon a vizsgálatban résztvevők egy online fiókot használnak arra, hogy dohány- és nikotintartalmú termékeket vásároljanak a bejelentett használatuk alapján. A kutatók eközben manipulálják a termékösszetételt és az árképzést, hogy megjósolják és megfigyeljék a vásárlási magatartásra gyakorolt hatásukat. A piactér a helyettesítési hatás közgazdasági koncepcióját alkalmazza, amelyben egy termék eladásának csökkenése annak tulajdonítható, hogy a vásárlók az árak emelkedésével alternatívákra váltanak.

A kutatócsoport olyan adatokra összpontosított, amelyek a mentolos cigaretták és az ízesített elektronikus cigaretták betiltásának hatásait szimulálták a vizsgálati alanyokra az iskolai végzettség és a jövedelmi szint alapján. Az elemzés négy feltételt vizsgált: az egyik a jelenlegi piaci környezetet tükrözte, a másik csak a mentolos cigaretta tilalmát, a harmadik csak az e-cigaretta ízesítésének korlátozását, a harmadik pedig a mentolos cigaretta és az ízesített e-cigaretta együttes korlátozását.

A kutatók jelentős különbségeket tapasztaltak a jelenlegi piaci környezetet tükröző változat alatt: A magas társadalmi-gazdasági státuszú csoport résztvevői kevesebb cigarettát, több e-cigarettát és több nikotinpótló terápiát vásároltak. Az alacsonyabb státuszú csoport több cigarettát, kevesebb e-cigarettát és kevesebb nikotinterápiás helyettesítő terméket vásárolt. A kutatók feltételezik, hogy a mentolos ízesítés lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy mélyebben lélegezzék be a dohányfüstöt, ami potenciálisan lehetővé teszi a korlátozott erőforrásokkal rendelkező dohányosok számára, hogy optimalizálják nikotinbevitelüket.

A fő megállapítás az volt, hogy a mentolos cigaretta ízesítésének betiltása csak az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú csoport esetében csökkentette jelentősen az egyenlőtlenségeket, mivel magasabb státuszó fogyasztók eleve kevesebb cigarettát vásárolnak, mint füstmentes alternatívát.

Azt is megállapították, hogy az ízek korlátozása csökkentette a csoportok közötti különbségeket az alternatív termékek vásárlása tekintetében, tehát többen vásárolták azokat az alacsonyabb státuszú csoport tagjai közül is.