„A JTI számítása szerint – ha Kínát kihagyjuk módszertani okokból –, akkor volumen alapon az illegális dohánykereskedelem a világ harmadik legnagyobb »piaci« szereplője”

– mondta az Indexnek adott múlt heti interjújában Szabó Márk, a JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolatok menedzsere. Mint mondta, a Világbank becslése alapján az illegális dohánykereskedelem, elsősorban a cigaretta kereskedelme, éves szinten 40-50 milliárd dollár bevételkiesést okoz, ez átszámítva 14 000-17 000 ezer milliárd forint. Érzékeltetésképpen megemlítette, a világban 38 doboz illegális cigarettát gyártanak percenként, ez egy év alatt 570 milliárd szálat jelent, a világpiaci termelés 11 százalékát.

Az okok között az árat említette, mondván, minél drágább a cigaretta, annál nagyobb az esélye, hogy a fogyasztó törvénytelen csatornákon fogja beszerezni.

„A kutatásaink alapján az látszik, hogy egy doboz cigaretta árának tíz százalékos emelkedése a teljes fogyasztáshoz mérten hét százalékpontos emelkedést tud okozni az illegális piaci részesedésében”

– mondta Szabó Márk, majd több nemzetközi példát is felsorolt ennek illusztrálására. Mint fogalmazott, a JTI úgy kalkulál, hogy az Európai Unióban évente nagyjából 11 milliárd euró adóbevétel nem realizálódik az illegális piac miatt. A vállalat becslése szerint Magyarországon minden egyes százalékpont, amivel a nem hazai adózású termékek aránya növekszik a cigaretta piacán, az hatmilliárd forint kiesést okoz az államnak, s összességében 70 milliárd forintot is meghaladhatja az az összeg, ami csak 2023-ban kiesett az állami költségvetésből.

„Ki kell még térni röviden az illegális finomra vágott fogyasztási dohány kategóriára is, amelyet nem mér az »üres cigarettásdoboz«-kutatás, ugyanakkor hatósági-iparági becslések szerint éves szinten nagyjából 2 milliárd szálnak megfelelő mennyiségről van szó, vagyis olyan, nem a trafikokban értékesített dohány, amely eljut a fogyasztókhoz”

– tette hozzá Szabó Márk. Mint mondta, az illegális dohánytermékekben vizsgálataik szerint gyakran előfordulnak különféle állatürülékek, ólom, valamint kadmium is, az e-cigarettákban pedig egy diacetil nevű adalékanyag, amelynek felhasználását az EU tiltja, mivel elzárhatja a tüdő apró légutait.

„Sokak fejében apró csínyként él egy doboz illegális cigaretta megvásárlása, »áldozat nélküli« bűncselekményként tekintenek erre. Holott a nemzetközi terrorszervezetek finanszírozásában az illegális dohánykereskedelem a legnagyobb bevételi forrássá vált az utóbbi tíz évben. A 2015-ös párizsi terrortámadás költségeinek egy jelentős része is innen származott. De a fegyver- és az emberkereskedelemmel is összefonódik, a gyártóegységek sok esetben kényszer-munkaerőt dolgoztatnak, olyan körülmények között, amelyek semmilyen foglalkoztatási standardnak nem felelnek meg”

– húzta alá a JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolatok menedzsere. A JTI nemzetközi felmérései szerint különösen a fiatal korosztály nem érzékeli a fenti összefüggéseket, s megengedőbbek az illegális termékek fogyasztásával kapcsolatban, mint az idősebb generációk tagjai.

„A felmérésekből azt is megtudtuk, hogy a válaszadók kétharmada a Covid óta szívesebben és könnyebben szereznek be illegális termékeket a közösségi médián keresztül. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a dohánytermékek online vásárlása illegális. Hazánkban kizárólag Nemzeti Dohányboltokban lehet törvényes úton ilyen termékekhez hozzájutni. A hazai rendszer alapvetése, hogy kiskorúak ne tudjanak cigarettához vagy egyéb, az ő egészségükre fokozottan káros termékhez jutni, de ha az árusítás az online térben történik, akkor ezek a védőmechanizmusok sajnos nagyon könnyen kikerülhetőek”

– mondta Szabó Márk, aki szerint a feketepiac visszaszorításához a gyártók, a szabályozók, a különböző hatóságok és a bűnüldöző szervek koordinált együttműködése szükséges.