Amint arról beszámoltunk korábban, komoly gondokat okoz az aszályos időszak az alföldi mezőgazdaságban, egyebek között azokon a területeken is, ahol dohányt termesztenek. További gondot jelenthet, hogy a közelmúltban leállították a jégkármérséklő rendszert bizonyos kelet-magyarországi területeken, mert egyesek szerint amiatt van aszály, s a generátorkezelők halálos fenyegetéseket kaptak…

Az aszály kapcsán kérdezték Pinke Zsoltot, az ELTE TTK tudományos főmunkatársát az ATV Start című műsorában szerda reggel. Mint mondta, az Alföld eredetileg is „kifejezetten aszályos régió volt”, az utóbbi évtizedek klímaváltozása azonban – ami nem a csapadékszint változását jelenti – kiszivattyúzta a talajból a vizet, így folyamatosan süllyed a talajvíz, ami tartalék lehetne a növények számára.

A szakértő szerint itthon hivatalosan a mezőgazdasági területek 2 százalékát sem öntözik, a reális szám pedig ennek másfél-kétszerese. Pinke Zsolt úgy véli, az öntözéses gazdálkodás azonban „öngyilkos vállalkozás”, példaként amerikai és szíriai példákat hozott, ahol a rendszer „az orrunk előtt omlott össze” az aszályok miatt. A talajvíz-pótlás rendszerében vissza kell préselni a talajba a vizet:

„nem egy picike ponton, hanem a gyenge agráralkalmasságú területeken” kell visszatartani, amennyit csak tudunk

– mondta a szakértő. A rendszer az árvízvédelemmel is kapcsolatos lenne: az árvizeket ki lehetne vezetni, ami a szakértő véleménye alapján olcsóbb védekezési stratégia, és nálunk „sokkal gazdagabb országokban” is érdemesnek találták „beáldozni ezeket a területeket.”

„2-3 Balatonnyi vizet az Alföldön kellene tartani és folyamatosan beszivárogtatni, hogy elkerüljük ezeket a katasztrófákat”

– emelte ki a tudományos főmunkatárs. A következő hétéves ciklusban pedig „iszonyatos pénzt fog erre küldeni az Unió” – fogalmazott Pinke Zsolt, aki kijelentette, hogy ennek hiányában

„néhány éven belül kirakhatjuk, hogy In memoriam alföldi mezőgazdaság.”

Pinke Zsolt úgy véli, az utóbbi 7-8 év „kegyelmi időszak” volt Magyarország számára: a nyugat-európai 2018-as és 2019-es aszályok „nem ütötték meg a magyar gazdaságot,” ám, „hogyha most a tavalyi év után az idei év megint ilyen tragikus lesz,” az Pinke meglátása szerint megoldást szülhet a talajvíz-pótlásra.

A beszélgetést itt lehet teljes egészében megtekinteni:

Nyitókép: Teljesen kiszáradt természetes vízgyűjtő Orosháza közelében 2022. július 7-én. Az itt élők elmondása szerint legalább 50 éve nem volt ilyen (Fotó: Rosta Tibor / MTI)